338.43 W 94
Women and the Food Cycle. Case Studies and Technology Profiles
Nők és az élelmiszerláncban
London : Intermediate Technology Publications, 1989. 86 p., ill.
ISBN 1-85339-055-0

KIKNEK SZÓL
Munkahelyteremtéssel, a nők foglalkoztatásának kérdéseivel foglalkozóknak, döntéshozóknak és érdeklődőknek.

TARTALOM
A harmadik világ falvaiban naponta több millió tonna élelmiszer kerül a piacokra. E mennyiség jelentős hányadát előzetesen feldolgozzák, és sok nő számára ez jelenti az egyetlen jövedelemforrást. E munkájukat többnyire nem hivatalosan "részmunkaidőben" végzik, így "láthatatlan" tevékenységük gazdasági jelentősége nem kap kellő értékelést, jóllehet sokak megélhetése teremtődik meg ezáltal.
Az élelmiszer-feldolgozó nagyüzemek, melyeket egy-egy térség gondjainak megoldására hoznak létre, teremtenek ugyan munkahelyeket, de sokkal több ember munkalehetőségét veszik el. Ráadásul a kisfeldolgozók nem képesek versenyben maradni a ipar áraival, miközben a nagyüzemek sem tudják kihasználni teljes kapacitásukat (nyersanyaghiány, az energiaellátás akadozása vagy szállítási problémák következtében). A nagyüzemi termelés másik hátulütője, hogy a végtermék magas feldolgozottsági foka gyakran tápérték veszteséget is jelent (hántolt, fényezett rizs, fehér liszt, fehér cukor, kukoricapehely stb.). A nagyüzemek mellett egyetlen érv szól: a gyorsan romló, könnyen kárba vesző, nagy tömegű nyersanyagot rövid időn belül feldolgozzák és távoli helyekre juttatják el, miáltal a termelők magasabb jövedelemre tehetnek szert.
Mára már bebizonyosodott, hogy a nagyfokú iparosítás nem válik be ezen a területen. Ezért az iparszerű feldolgozás mellett érdemes támogatni a kistermelők talpon maradását is. Ennek érdekében meg kell őket ismertetni a hatékonyabb technológiákkal, biztosítani kell számukra hitellehetőséget. A kisléptékű feldolgozás előnye, hogy helyi lakosok helyi lehetőségeket használnak fel, és a haszon is ott marad, ahol megtermelték. A hagyományos feldolgozási módszerek azonban sajnos gyakran nem elég termelékenyek ahhoz, hogy kifizetődők legyenek. A nyersanyagellátás ingadozása, a szocio-kulturális és marketing háttér, az egészségvédelmi előírások és minőségellenőrzési szabványok betartása gondot jelenthet. A kisfeldolgozás előnye mégis, hogy a munkahelyteremtéshez kis tőkebefektetés kell, az értéktöbblet ott marad - vidéken -, ahol előállították, és serkentő hatása lehet a helyi iparra is (pl. kis gépek, feldolgozóeszközök, csomagolóanyagok gyártása). A könyv esettanulmányai amellett tesznek tanúságot, hogy felmerülő problémák ellenére fontos támogatni e "láthatatlan" gazdaságot, s biztosítani a nők, családok erre alapozott megélhetését, fontos megvédeni jövedelemforrásaikat és fenntartani tevékenységüket az ipari léptékek mellett. A gabona-feldolgozás, a rizshántolás, a gyümölcsfeldolgozás, a kenyérsütés, a halfüstölés, a méhészet, az olajsajtolás működő példáit tárja az olvasó elé.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Schmidt Sára ismertetése

vissza Ismertetők

vissza Katalógus