502 E 59
Satterthwaite, David [et al.]: The Environment for Children. Understanding and Acting on the Environmental Hazards that Threaten Children and Their Parents
A környezet a gyerekekért. A gyermekeket és szüleiket fenyegető kockázatok megértése és cselekvés ennek alapján
London ; New York, NY : Earthscan : Unicef, 1996. xiv, 284 p.
ISBN 1-85383-326-6

KIKNEK SZÓL
Pedagógusoknak, gyermekvédelmi és környezeti szakembereknek, környezetvédelmi és szociálpolitikai döntés-előkészítőknek, döntéshozóknak.

TARTALOM

A környezet, melyben a gyermek felnő, közvetlen és mély hatást gyakorol testi, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésére. A gyermekek egy hányada biztonságos, egészséges környezetben él, ám a világ népességének többsége számára komoly veszélyforrásokat hordoz a környezet, melyben felnő. E könyv gondolata az UNICEF 1992-es "Föld Csúcstalálkozóján" (Earth Summit) született. Olyan kutatások eredményéről számol be, melyek a környezet gyerekeket fenyegető rizikófaktorait veszik számba. Több száz millió csecsemő és gyermek van kitéve ilyen - betegséget, sérülést vagy halált okozó - veszélyeknek. A szegénység, az infrastruktúra hiánya és a higiénés viszonyok rendezetlensége okozza a legtöbb gondot. A gyermekeket fenyegető környezeti veszélyeket a következőképp csoportosítja a kiadvány:

- az emberi tevékenységtől függetlenül létező fizikai, kémiai és biotikus feltételek (pl. esőzések, por, rendkívüli meleg vagy hideg)
- az emberi tevékenység által befolyásolt fizikai, kémiai vagy biotikus feltételek (pl. az ember által kiváltott környezeti változások új lehetőségeket kínálnak a betegségek terjedésének és azok hordozóinak)
- az ember által okozott feltételek vagy rizikótényezők (pl. a veszélyes kémiai hulladékok emberi környezetbe kerülése, járművek által kibocsátott szennyezés stb.)

A Föld gyermekeinek otthoni környezetét vizsgálva megállapítja melyek a fő különbségek a világ tehetősebb harmada (Nyugat-Európa, Észak-Amerika, Japán és Ausztrália) valamint a szegényebb kétharmada (Afrika, a legtöbb ázsiai ország és Latin-Amerika) között. A tehetősebb országok nem csupán a vezetékes vízellátás, csatornázás, távfűtés előnyeit élvezik, de például a háztartási szemét gyűjtése, a higiénikus mosási lehetőségek, az esővíz biztonságos elvezetése is csökkenti a betegségek terjedésének lehetőségeit. Itt jut elegendő tér, iskolai felszerelés, az élelmiszerek elkészítésének és fogyasztásénak körülményei is higiénikusak A legtöbb lakóközösségben hatékony az egészségügyi ellátása, s általában jelentős megelőző tevékenységet is kifejtenek. A világ népességének kétharmada azonban többnyire nélkülözi ezeket a lehetőségeket, s ráadásul olyan otthonnal rendelkezik.

- melyekben nincs vagy akadozó a vezetékes vízellátás
- nincs megfelelő szennyvíz-elvezető rendszere
- nyitott tűzhelyek vannak a főzés és fűtés céljára, általában viszonylag kicsi légtérben.
A háztartások zsúfoltsága növeli az égési balesetek számát és a beltéri levegő szennyezettségét; ez különösen az otthon többet tartózkodó nők és gyermekek számára jelent fokozott rizikótényezőt.
Villany hiányában petróleum lámpákkal, mécsesekkel vagy más eszközökkel világítanak, melyek gyakran okoznak tűzeseteket. A gyenge világítás korlátozza a gyerekek sötétedés utáni tevékenységét, az olvasást, tanulást.
Az otthonok gyakran tűzveszélyes anyagokból, illegálisan, egymáshoz túlságosan közel épülnek.
A megfelelő tér és eszközök hiányában az élelmiszerek elkészítése, a konyhai eszközök elmosása és a ruhák tisztítása nem kielégítő. Ha nincs áram, az általában azt jelenti, hogy nincs hűtőszekrény, így nagyon nehéz az élelmiszerek biztonságos tárolása.
- ahol a jóléti társadalmak otthonaira megállapított normákhoz viszonyítva egy személyre 50-20 százalékkal kevesebb tér jut ( míg az előzőknél a jó lakás mércéje az egy főre jutó tér, Afrika. Ázsia és Latin-Amerika otthonaiban ezt az egy helyiségre jutó személyek számával mérik)

A világ minden táján, minden épített környezetnek, melyben a csecsemő vagy gyermek él s minden település természeti környezetének biztonságosnak kellene lennie. Az emberi környezetnek nagyon pozitív szerepet kellene betöltenie a gyermekek fizikai és lelki fejlődésének támogatásában és elősegítésében. E könyv tartalma azt tükrözi, hogy a kormányok és segélyszervezetek jóval többet tudnak tenni a környezeti tényezők gyermekek érdekében történő javításáért s erősen csökkenteni tudják a környezeti tényezők hatása által okozott, a gyermekek, szüleik és gondozóik egészségromlásában és elmaradt fejlődésében kifejezhető veszteséget.


MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Schmidt Sára ismertetése

vissza Ismertetők

vissza Katalógus