502[150] C 12
Cartledge, Bryan: Mind, Brain and the Environment
Az agy, a gondolkodás és a környezet
Oxford ; New York, NY ; Tokyo : Oxford University Press, 1998. - ix, 188 p., ill.
ISBN 0-19-854992-X

KIKNEK SZÓL
Főként orvosoknak, biológusoknak, antropológusoknak és ökológusoknak.

TARTALOM
A cikkek arról szólnak, hogy a fizikai és a társadalmi környezet hogyan befolyásolja az idegrendszer működését, a gondolkodást és a viselkedést. A szerzők különböző kutatási területek - a fiziológia, pszichológia, pszichiátria, orvostudomány, antropológia és viselkedéstan - szakemberei.
A környezet nem rajtunk kívül álló, objektív adottság, hanem a tudatunkon keresztülszűrt szubjektív valóság. Ugyanazok a külső adottságok minden élőlény számára más-más környezetként jelennek meg, s ugyanazok a környezeti tényezők a különböző emberek számára is különböző szimbolikus tartalmat hordoznak. Olvashatunk a gondolkodást kísérő agyi folyamatokról és az agy fejlődésének szakaszairól. Az ember idegrendszerének fejlődéséhez fizikai és társadalmi ingerek szükségesek, ugyanakkor a környezeti hatások az agy rendellenes működését is okozhatják. A sérülések, az erős radioaktív sugárzás, a fertőzések, a környezetben előforduló mérgező anyagok, az alkohol és a kábítószerek károsan befolyásolhatják az agy működését. Ugyanígy a társadalmi környezetből származó hatások is kárt tehetnek az idegrendszerben.
Az egyik tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen hatással van az emberek lelki egészségére a városok speciális fizikai és társadalmi környezete. A városokban tapasztalható nagyobb mértékű levegő-szennyezés, a zaj, a zsúfoltság folyamatos stresszt okoz, amely a biztonságot jelentő emberi kapcsolatok lazulásával együtt növeli a neurózis és a depresszió kialakulásának esélyét.

FEJEZETEK
1. Emberek és az emberek élőhelye: kölcsönös egymásrahatás.
2. Milyen szerepe van a környezeti hatásoknak az agy fejlődésében?
3. Az érzelmek és az értelem szerepe az ember jövőjének alakításában.
4. A társadalmi és a fizikai környezet érzékelése.
5. A környezetbe kerülő mérgező anyagok és az agy betegségei.
6. Lelki egészség és városi környezet.
7. A család és a társadalom hatása.
8. Kultúra, természet és környezet: lépések az élet ökológiája felé.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Dr. Adorjánné Farkas Magdolna ismertetése





Részletesebb ismertetés:

Dialektikus kapcsolat a környezet és az agyműködés között

Bryan Cartledge: Mind, Brain and the Environment

(Megjelent: Ökotáj. 20/21. sz. 1999. 148-149. p.)

Az angol nyelvű könyvben közölt cikkek az emberi gondolkodás, az agy működése, és a környezetnek az agy működésére gyakorolt hatása közötti összefüggést elemzik. A vizsgálódás különböző megközelítésből történik, a cikkírók kutatási területének megfelelően. A szerzők között megtalálhatjuk a fiziológia, a pszichológia, a pszichiátria, a patológia, az antropológia és a viselkedéstan szakembereit. A szerzők a személyiségünket meghatározó agyműködés és a környezet közötti komplex és dialektikus kapcsolatot kutatják. Arra keresnek választ, hogyan reagálunk a minket körülvevő világra, illetve hogyan befolyásolja a fizikai és a társadalmi környezet az idegrendszerünk működését, a gondolkodásunkat és a viselkedésünket.

Minden élőlény állandóan alakítja a környezetét az élete folyamán. Ezzel párhuzamosan a környezet is formál minket. A környezet nem valami rajtunk kívül álló objektív adottság, hanem a tudatunkon keresztülszűrt valóság. Ugyanazokat a külső adottságokat másként érzékeli egy méh, egy madár vagy egy ember. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ugyanazok a külső adottságok minden élőlény számára más-más környezetként jelennek meg. Ugyanazok a környezeti tényezők a különböző emberek számára is különböző szimbolikus tartalmat hordoznak, hiszen a környezet értékelését nemcsak annak objektív adottságai határozzák meg, hanem az egyén addigi tapasztalatai is. Így ugyanaz a szín, szag vagy látvány különböző emberek számára különböző tartalmat hordozhat és más-más emóciókat válthat ki, a tudatunkban elraktározott élményanyag függvényében. Ez a szociális környezet fontosságára világít rá.

Olvashatunk a könyvben az agy morfológiai felépítéséről, a gondolkodást az agyban kísérő élettani folyamatokról, amelyeknek a követését a legmodernebb orvosi technológia - például a pozitron emissziós tomográfia (PET) - teszi lehetővé. Találhatunk adatokat az agy kialakulásának fontos szakaszairól a magzati fejlődés időszakában, valamint az idegrendszer későbbi fejlődéséről, amikor az egyén már személyes benyomásokat szerez a fizikai és a társadalmi környezetről. Részben ezeknek az adatoknak az ismeretében következtethetünk arra, hogy a különböző életszakaszokban a külső hatások milyen fejlődést illetve károsodást idézhetnek elő az agyban és így az érzékelésben, a gondolkodásban illetve az érzelmekben. A gondolkodási folyamatok fejlődését, sőt ezzel párhuzamosan az agy szerkezetének változását - strukturáltabbá válását - a fizikai és a társadalmi környezet hatásainak köszönhetjük. A személyes benyomások megváltoztatják az agy érzékelő területének fiziológiai tulajdonságait. Amikor új ismereteket memorizálunk, akkor az agy szerkezete módosul. Az agy sérülései, az erős radioaktív sugárzás, a különböző fertőzések, a környezetben előforduló mérgező anyagok (például a járművek kipufogógázával a levegőbe kerülő ólom, vagy szénmonoxid), az alkohol és a kábítószerek azonban károsan befolyásolhatják az agy működését. A társadalmi környezetből származó hatások is tönkretehetik az idegrendszer működését.

A különböző hatások következményeit részben állatkísérletek segítségével, részben pedig az egészséges és a beteg emberek viselkedésének megfigyelésével és a modern vizsgálati eszközök alkalmazásával lehet megismerni. A különböző érzékelési, mozgási, gondolkodási és érzelmi folyamatok az agy különböző helyeihez kötődnek. Ezeknek a felelős pontoknak a feltérképezése részben az agysérült emberek vizsgálatával történik: a sérülés helyének és a funkciókiesésnek az összekapcsolásával.

Ma az emberiségnek a fele városokban él, ezért érthető, hogy a könyv egyik tanulmánya azt vizsgálja, hogy milyen hatással van az emberek lelki egészségére a városok speciális fizikai és társadalmi környezete. A városokban tapasztalható nagyobb mértékű levegőszennyezés, a zaj, a zsúfoltság folyamatos stresszt okoz, amely a biztonságot jelentő emberi kapcsolatok lazulásával együtt növeli a neurózis és a depresszió kialakulásának esélyét. A cikkgyűjtemény főként az orvosok, a biológusok, az antropológusok és az ökológusok számára ad hasznos ismereteket, de az érdeklődő és a témában kellően tájékozott "laikusok" számára is érdekes és változatos szellemi kalandot kínál.


vissza Ismertetők

vissza Katalógus