KIKNEK SZÓL
Fiataloknak, időseknek egyaránt.

TARTALOM
A régi pogány hagyományok eredetének magyarázata nem érdektelen a mai ember számára sem, hiszen beépültek az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetűek. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap például a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A keresztény vallás ekkor ünnepli a húsvétot. A pogány hagyományok a természet tiszteletén, az ünnepnapok pedig a csillagászati ciklusokon alapulnak, hiszen akkoriban az emberek szorosabb kapcsolatban éltek a természettel. A pogány felfogás szerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk e természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához. A pogány rítusok az élet örömteli ünneplésén alapulnak. A szertartások megerősítik az emberek kötődését a természethez, ugyanakkor közösség-összetartó erejük is van. A közép- és észak-európai hagyományok szerint az új nap a naplementével indul, ezért kezdődik a szent napok ünneplése sz ünnep előestéjén. Az ünnepek részben az évnek csillagászati szempontból nevezetes napjai (pl. nap-éj egyenlőség), illetőleg valamelyik isten vagy istennő életének fontos eseményéhez kapcsolódó napok.
A könyv végigveszi a legfontosabb kereszténység előtti - pl. görög, római, kelta, angolszász - vallások ünnepi hagyományait.

FEJEZETEK
Bevezetés; Nevezetes napok; A Hold fázisai; Az év ünnepnapjai; Más naptárak; Január; Február; Március; Április; Május; Június; Július; Augusztus; Szeptember; Október; November; December

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Ismertetők

Katalógus