KIKNEK SZÓL
Pedagógusoknak és szülőknek.

TARTALOM
Képzeljük el, hogy egy folyóparton ülünk egy nap melegítette nagy kövön, hullámok nyaldossák a parti kavicsokat, páraillatú szellő hintáztatja a közeli fűzfák lehajló ágait, szivárványszárnyú szitakötők zúgnak el mellettünk... Például így kezdődhet egy imagináció. Nem csak egy képet látunk ilyenkor, szinte halljuk, szagoljuk, tapintjuk az irányított, képzeletbeli utazás körülményeit. Ebben az állapotban a mindennapi működéshez képest kitágul az érzékelés, a megértés, a tanulás. Az imagináció rendkívüli erejét az orvoslás területén számos példa tanúsítja. (Lásd például Carl és Stephanie Simonton "A gyógyító képzelet" c. könyvét.) A tanulásban szintén óriási segítséget nyújthat, javítja a összpontosítási képességet és az emlékezetet, de támogatni képes bennünket bármilyen területen, tudományban, üzleti életben vagy sportban. A lazító imaginációk csökkentik bennünk a szorongásokat, feszültségeket.
A gyermekek indoklás nélkül is tudják, érzik, miért jó. Ebben élnek, mígnem fokozatosan leszoktatjuk őket a "képzelődésről". Ez lehet, hogy már otthon, de az iskolában szinte biztosan bekövetkezik, hisz a tanórák zöme az írásbeli-szóbeli ismeretátadásra korlátozza a tanulást. Pedig számtalan módon tanulhatunk, nem csak látás, de szaglás, tapintás, sőt még mozgás útján is. (Megdöbbentő rágondolni, hányszor szólunk a gyerekekre, hogy ne izegjenek-mozogjanak, pedig ha egy kinesztetikus - mozgáson keresztül - tanuló gyermekről van szó, épp a tanulásban gátoljuk ezzel.) Minden gyermek természetes képessége, hogy az összes érzékét felhasználja, miközben "információkat raktároz" a világról.
A könyvben leírt imaginációs példák kedv és szükség szerint szabadon választhatók. Akár az osztályteremben, akár családi környezetben gyakoroljuk az imaginációt, fontos a külső és belső nyugalom megteremtése. Utóbbihoz érdemes előzetesen lazító gyakorlatokat tanítani. Jelentősebb hatás csak rendszerességgel érhető el, amit órarendbe illesztve talán könnyebb, családon belül kicsit nehezebb megvalósítani. Ehhez - miként a kezdetben néha jelentkező ellenállás legyőzéséhez is - mindenképpen kitartás kell.
Az imaginációs "képsorok" először az ellazítást, testünk átélését célozzák, ezt követi a többi terület: a tanulás összes érzékünk felhasználásával (külön részt szentelve a vizuális és kinesztetikus tanulás összehasonlításának), képességeink (sport, munka, művészi stb.) fejlesztése, az önkifejezés megkönnyítése. A stressz kezelésére a pozitív én-képet és önelfogadást segítő gyakorlatok alkalmazhatók. Ha a gyógyulás, gyógyítás, a világban elfoglalt hely keresése felzaklató, a belső és külső harmónia megteremtésére irányuló képek vehetők elő. Az önmagukat, útjukat, helyüket kereső serdülőket (és szüleiket, tanáraikat is) képzeletbeli utazások erősítik a viharos, hullámzó változások idején.
A gyakorlatok leírását megelőzően általános tudnivalók, személyes élmények, történetek, gyermekek leírásai találhatók, a gyakorlatokat követően pedig tanácsok a szülőknek és pedagógusoknak. Gyermekrajzok és fekete-fehér fotók illusztrálják azt a meghitt közeget, amiben a szerző általános iskolás gyerekekkel dolgozik a hetvenes évek véget óta.

FEJEZETEK
- I. Gyermekeinkről új szemlélettel. Mi az imagináció?; A tanulás és az agy; Az agy, mint hologram; Többszenzoros tanulás
- II. Az imagináció alkalmazása. A kényelem megteremtése; Az időpont megválasztása; Melyik a legalkalmasabb környezet?; Az agy ráhangolódása; Az imaginációval szembeni ellenállás; Ami utána következik; A folyamat itánti
- III. "Saját állomásunkra" hangolódás. Figyelem; Relaxáció; 1. gyakorlat: Relaxáció; 2. gyakorlat: Fehér fény vízesés.
- IV. Tanulás összes érzékünk segítségével. Tanulás az öt érzékkel; Tanulás kinesztetikus érzékkel; 3. gyakorlat: Többszenzoros imagináció; 4. gyakorlat: Érzékek keresztezése; 5. gyakorlat: Az érzékelés háza
- V. Verbális kontra nonverbális tanulás. Vizuálisan és kinesztetikusan tanulók; A szavak behatárolják a tanulást; 6. gyakorlat: Tengeralatti kaland; 7. gyakorlat: Időutazás; 8. gyakorlat: Kulturális antropológia
- VI. Készségek javítása imaginációval. 9. gyakorlat: Dörzsöld a hasad, ütögesd a fejed; 10. gyakorlat: Imaginációs testünk használata; 11. gyakorlat: Készségkutatás egy Mesterrel; 12. gyakorlat: Összebarátkozás agyunkkal
- VII. Az önkifejezés megkönnyítése. Bölcsészetek és az olvasás; Kreatív írás; Büszkeség kulturális örökségre; 13. gyakorlat: Őseim; 14. gyakorlat: Űrhajóm; 15. gyakorlat: Kaland virágtündérrel
- VIII. Pozitív én-kép. Boldogulás a stresszel; Szövetséges keresése; Ön-elfogadás; 16. gyakorlat: A belső szövetséges; 17. gyakorlat: Erő-pajzs; 18. gyakorlat: Én, mint robot; 19. gyakorlat: Mandala
- IX. Belső és külső harmónia. Csoport-egység; Gyógyítás szeretettel; Béke a Földön; 20. gyakorlat: Gyógyító sejtek; 21. gyakorlat: Szív meditáció; 22. gyakorlat: Lótuszvirág meditáció; 23. gyakorlat: Béke pajzs
- X. A serdülőkorba érkezve. Beilleni; Én-koncepció a serdülőkorban; Előre nem jelezhető hangulatok; A testről alkotott kép; Az agy serdülőkorban; Irányított imagináció alkalmazása serdülőkkel; 24. gyakorlat: Barátság egy Sivatag-szigeten; 25. gyakorlat: Tükrözés; 26. gyakorlat: Önmagam elfogadása; 27. gyakorlat: Letisztulás; 28. gyakorlat: Az agy mint helyreállító rendszer
- XI. Az önazonosság keresése. A túlságosan sokféle azonosságból hátralépve; Az értelem keresése; A belső gyermek találkozik a tágabban vett Én-nel; 29. gyakorlat: Hullám; 30. gyakorlat: Menedék; 31. gyakorlat: Potenciálunk ismerete; 32. gyakorlat: A belső gyermek; 33. gyakorlat: A tágabban meghatározott Én

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A teljes könyvről.
[Kivonatos fordítás "Rich Text" formátumban, tömörítve letölthető]

Ismertetők

Katalógus