Criswell, Susie Gwen: Nature Through Science And Art
(Blue Ridge Summit, PA : TAB Books, 1994)
Szemelvények
Schmidt Sára nyersfordítása

[ Rich Text formátumban, tömörítve letölthető]

1. FEJEZET. A FÖLDELEMEK

1. Honnan ered a fény?
2. Miért látunk színeket?
3. Melyek a hideg és meleg színek?
4. Mi látható éjszaka?
5. Néhány természeti ciklusról
6. Hogyan változik a föld felszíne?
7. Miből áll a talaj?
8. Miért különböző színűek a homokok?
9. Miért olyan változatos formájúak és szerkezetűek a kövek?
10. Mi van egy kövületben?
11. Használ a természet ragasztót?
12. Miért van szél?
13. Honnan jönnek a hurrikánok és tornádók?
14. Honnan jön a hó?
15. Mi a tűzökológia?

A Föld történetéről árulkodó kövületek a földkéregben megőrződött növények és állatok maradványai és lenyomatai. Kövületek lehetnek a több millió évvel ezelőtti ősi élet nyomán maradt csontok, lenyomatok, vagy járatok. Egy élőlény több helyzetben válhatott kövületté. Első lehetőség, hogy nagyon gyorsan temetődött el, ami lelassította a bomlást és gátolta vagy korlátozta a dögevőket. A második lehetőség, hogy az élő szervezet olyan szilárd részekkel rendelkezik, amik alkalmasak arra, hogy kövület legyen belőlük. A fagyás szintén tartósítja az élőlényeket.

Valahányszor megsérülnek a fák, ott gyanta termelődik. A gyanta ragadós és sok rovar, pók esett e gyanta csapdájába. Számos kövületet találtak borostyánban, ami a fákból több millió évvel ezelőtt kicsepegett, majd megszilárdult kövületté vált gyanta.

A kövületek tanulmányozása a paleontológia. Az élet legrégebbi ismert formái a kövületekben őrződtek meg, s e mikroszkopikus méretű sejtekről azt gondolják, hogy 3,8 millió évesek. Megkövesedett algákat fedeztek fel két millió éves kőzetekben. A legkorábbi ismert gerinces kövületek az 500 millió év körüli kőzetekben találhatók. Ezeknek a tengeri állatoknak a maradványai a testüket fedő mészpáncél darabokból állnak. A kövületek tanulmányozásán keresztül a tudósok jobban meg tudják érteni, milyen sikeres és sokrétű volt az élet története a Földön.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás céljára és közös búvárkodáshoz

Az evolúció egy elmélet arról, hogy az évmilliók során a környezetükhöz való alkalmazkodásuk érdekében az állatok és növények fokozatosan változtatták alakjukat és formájukat. Hogyan tudják megmondani a tudósok, milyenek voltak az első növények és állatok? Hogyan tudják segíteni a kövületek az evolúció elméletének bizonyítását?

Tanulmányozzatok bármilyen kiállított kövületet a helyi múzeumban, hogy többet tudjatok meg a térségetekben több ezer évvel ezelőtt élt növényekről és állatokról.

Agyaglenyomatok

Szabadtéri és tantermi tevékenység
Szükséges idő: 15-30 perc
Szükséges anyagok:

o Agyag
o Újságpapír
o Kartonpapír
o Természetben gyűjtött tárgyak (levelek, kagylók, halcsontvázak, elpusztult rovarok)
o Kis csipesz

1. Agyaglenyomatok készítéséhez először is minden csoporttag készítsen elő egy darab agyagot. Egy ökölnyi darabot ütögessetek és hengergessetek bő 1 cm vastag lappá.
2. Gyűjtsetek össze különböző leveleket, páfrányokat, rovarokat, kagylókat vagy bármilyen talált tárgyat, ami benyomható az agyagba.
3. Fektessetek egy vagy több tárgyat az agyaglapra és egy kemény kartonpapírt ráhelyezve finoman nyomjátok be őket.
4. Lassan emeljétek fel a kartont. A csipesszel óvatosan húzzátok ki a természeti tárgyakat az agyagból és tanulmányozzátok a képződött nyomatot. Kísérletezzetek különböző formákkal és elrendezésekkel.
5. Az agyagnyomat a kövületek egyik fajtáját illusztrálhatja. Az agyag képviseli a több ezer évvel ezelőtti sarat. Természeti tárgyak elhelyezése az agyagon hasonlatos lehet ahhoz, ahogyan az ősi élő szervezetek lenyomatokat hagytak a sárban. Ha a nyomatokban semmi sem maradt, a sár kiszáradt és ami a képződött belőle, ma beágyazott kövületnek nevezik. Ha üledékek töltötték meg a nyomatot, üledékes kőzet képződött, kívül az élő szervezet lenyomatával. Ezt a kövületet feltöltött, öntvénykövületnek (kőbél) nevezik.

A tűzökológia, vagy ökopirológia annak tanulmányozása, hogy a tűz milyen kihatással van egy környezet ciklusaira. Minden különböző területre, legyen az akár erdő, puszta, bozótos, akár városi terület, különböző hatással van a tűz. A tűz az összes különféle életközösségben kihat a talajra, a növényekre, a levegőre, a vízre és az állati életre. Az emberek rendszerint szörnyűséges romboló erőként gondolnak az erdőtüzekre. Emberi fogalmak szerint ilyennek látszik. Mégis, sok villám keltette erdőtűz hosszú távon tulajdonképpen előnyös lehet a növények és állatok számára.

A tüzek mindig is hozzátartoztak az erdőkhöz. Sok fa a tüzek segítségével fejlődött ki és szükségük van tüzekre ahhoz, hogy megtisztuljon a föld, kinyíljanak a tobozok és megszabaduljon a terület az öreg és törött ágaktól. Sok fa szaporodása tulajdonképpen a tűztől függ. A tűz hevétől véglegesen kinyílnak a magburkok, lehetővé téve a magok kijuttatását. A tűz segítségét igénylő fák és cserjék például a mammutfenyő, manzanita és a ceanothus. Amikor emberi beavatkozással elnyomják a természetes tüzeket, erősen megváltozik az egész erdei közösség. Például tűz hiányában a kolorádófenyő és Douglas fenyő fokozatosan leváltja a tűz hevére támaszkodó ponderosa fenyőt. A ceanothus bokrok létfontosságú élelemforrást jelentenek az jávorszarvas és az őz számára. Ha nem következik be tűz, a ceanothus nem gyarapodik, s az őzek, jávorszarvasok élelmiszerforrása hanyatlani kezd.

Az erdőtüzek során a legtöbb állat meg tud menekülni a sérülés elől, egyszerűen úgy, hogy elszalad, elrepül. A talajlakó állatok viszonylag biztonságban vannak a föld alatt, ahol a talaj megvédi őket a hőtől. Az erdőtüzek során az állatok rendszerint attól pusztulnak el, hogy túl sok füstöt lélegeznek be. Ha egy állat el tud menekülni az erdőtűz és füst elől, valószínűleg életben marad.

A tűz gyors lebomlási módot jelent. A láng nagyon gyorsan visszajuttatja a növényekből származó tápanyagokat a talajba. Egy elfeketedett, leégett terület rendszerint néhány éven belül újabb buja zöld növekedés forrása.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás céljára és közös búvárkodáshoz

Van olyan hely lakóhelyetekhez közelében, ahol nemrégiben tűz ütött ki? Ezek a helyszínek csodálatos lehetőségeket kínálnak arra, hogy saját szemünkkel figyeljük meg a természet képességét az újraéledésre. Az év folyamán kétszer, vagy háromszor vizsgáljátok át a területet, hogy feljegyezzétek a különböző növényeket, amik képesek megtelepedni egy szabaddá vált területen. Látjátok a vadvilág bármilyen növekvő bizonyítékát? Miközben elszomorít bennünket, amikor úgy tűnik, elpusztít egy területet a tűz, mégis hogyan tehet jót tulajdonképpen az erdőnek?

Szabadtéri tevékenység
Szükséges idő: 30 perc
Szükséges anyagok:

o Talált faszén (égett fák, vasútpályák közelében, grillező helyeken)
o Rajzpapír
o Ecsetek
o Rajztáblák

1. A gyerekekkel sétáljatok egy olyan területre, ahol tudod, hogy faszén lelőhely található. Keressetek rajzoláshoz faszén darabokat.
2. Kísérletezzetek a faszénnel, rajzoljatok vonalakat, formákat és olyan fákat, amiből a faszén származik. Árnyékoláshoz ujjaitokkal dörzsöljétek el a szenet.
3. Miután a rajzot befejeztétek, kísérletezzetek ecset és víz használatával. Ezt a festésfajtát lavírozás-nak nevezik.
4. Beszéljétek meg, hogyan készül a faszén és miért érdekes rajzeszköz.

2. FEJEZET. NÖVÉNYEK VIZSGÁLATA

1. Mi a fotoszintézis?
2. A gombák is növények?
3. Mik a zuzmók?
4. Mik a moszatok?
5. Miért bolyhosak, ragadósak vagy ízletesek egyes magvak és gyümölcsök?
6. Hogyan lesz növény a magból?
7. Miért van viráguk a növényeknek?
8. Mik a gyomok?
9. Miért van levelük a növényeknek és fáknak?
10. Miben különböznek a tűlevelű és lombos fák?
11. Mi az avar?
12. Miért van kérge a fáknak?
13. Mi az erdő szukcesszió?
14. Mit jelentenek a fák a vadállatok számára?
15. Hogyan segítik a növények az embereket?
16. Miért kell védelmeznünk a trópusi esőerdőket?

Bár meghatározásuk szerint a gyomok olyan növények, amik ott nőnek, ahol nem kívánatosak, mégis csodálatosak és megfigyelésre érdemesek lehetnek. A gyomok vadvirágok, ritkán kultúrnövények. A gyomok normál és kedvezőtlen körülmények között is növekednek; gyomok nőnek járdák repedéseiből, kiszuperált autóban, üres telken vagy esőcsatornában. Legtöbbjük gyorsan nő és ragadós öltözékben küldi szét magvait. Amint jobban megismerkedünk velük, a gyomok segíteni tudnak bennünket megérteni a növényvilágon belüli alkalmazkodóképességet és sikeres utakat.

A közönséges pitypang a siker igazi fokmérője. Úgy tűnik, a pitypang szinte mindenhol általános; nem csak erdei tisztásokon, de réteken, legelőkön és autóutak mentén is jellemző. A pitypanggal mellett a vörös here red clover is olyan gyom, aminek sikeres túlélési rátája van. A pillangók kedvence, mivel hosszú szívókájuk eléri a mélyen ülő nektár tartályokat, de csak a testes poszméhek érik el sikerrel a pollent. Ezért a poszméhek a vörös here? fő megporzói. Mind a pitypang, mind a vörös here teljesen általános és könnyen megfigyelhető.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás céljára és közös búvárkodáshoz

Keressetek egy pitypangot és határozzátok meg miért olyan sikeres a növényvilágban? Jegyezzétek le, milyen a szerkezete, virágja, magva. Vastag, húsos gyökere van, mely mélyen a földbe hatol, jóval az alá, ahol hő és szárazság kihathat rá. Mit gondolsz, a nyulak, vakondokok vagy lárvák könnyen áthatolnak a vastag törzsön, hogy tövéig megegyék? Nagy, üreges szára jobban meg tud hajolni a szélben, mint bármely növény, amelynek tömörebb szára van. Keserű tejnedvet bocsát ki, ami távol tartja a legelő állatokat, s így nem háborgatják. Miután aranyszín virágait elhullatta, milyen típusú magokat nevel?

Készíts növényleltárt egy városrészen belül: határozz meg annyi gyomot vagy vadvirágot, amennyit csak tudsz. Milyen növények találhatók legkönnyebben? Hol nő több gyom, napfényes vagy árnyékos helyen? Van olyan hely, ahol figyelemre méltó számú különböző gyomok vannak?

Gyomok nevelése és rajzolása

Szabadtéri tevékenység
Szükséges idő: 1 óra
Szükséges anyagok:

o Egy pár boríték
o Ceruzák
o Filctollak
o Régi vastag zoknik
o Papírpoharak o Föld
o Kavicsok

1. Mindnyájan ismerjük azokat a gyönyörű kis csomagokat, amikben virágmagokat és zöldségmagokat árusítanak minden tavasszal. A gyomok is megérdemlik a szép magcsomagolást! Ebben a tevékenységben tasakokat fogtok készíteni barátunknak, aki szintén megérdemli, a gyomnak.
2. Jegyezzétek fel egy gyomos mezőn a növényeket nyár közepétől egész őszön át. Tanulmányozzátok és egy-egy boríték elejére rajzoljátok le több különböző gyom virágának képét. A borítékokat színezzétek ki filctollal.
3. Gyűjtsetek gyom magvakat nadrágotokról leszedegetve, vagy úgy, hogy cipő nélkül egy régi vastag zokniban sétáltok egyet. A zokniba egy csomó mag bele fog akaszkodni. Sok gyommagot a szél terjeszt, mint a pitypang magokat is. Magvaikat egyszerűen fújjátok a borítékba.
4. Miután sétáltatok és összeszedtétek a magokat, tartsátok azokat a borítékban, amin annak a növénynek a képe van, amitől szerintetek a mag származik.
5. Hazatérvén ültessétek a magokat földet tartalmazó papírpoharakba. Nedvesítsétek meg a talajt és minden pohárba nyomjatok három-négy egyforma magot jó fél centire a földbe. Minden másnap öntözzétek a veteményt. Nézzétek, milyen gyom fejlődik ki.
6. Vessétek össze a növekedő növényeket a magborítékokra rajzolt vázlatokkal. Lássuk jól tippeltetek-e, milyen gyomok nőnek a különböző magokból?

Előfordulási helyén (habitat) minden vadnak szüksége van élelemre, menedékre, vízre és térre. A fák virágai, gyümölcse, levelei, magvai sok vadfajt látnak el élelemmel. A fáktól származó makktermések és más magvak sokaságát takarmány-ként emlegetik. A fák által biztosított takarmány a fák regenerációját szolgálja, fő élelemforrást is jelent a mókusok és egyéb kis rágcsálók számára. A fákban élő rovarok sok, a táplálékláncban magasabban elhelyezkedő állat számára jelentenek élelmet. Miután elpusztulnak a fák, termeszek és más korhasztók lepik el őket.

A fák menedéket nyújtanak a rovarok, madarak, mókusok, valamint számos kígyó és békafaj számára. Ha üregek keletkeznek bennük, vagy elpusztultak, de még állnak (farönkök), sok vadállatnak adnak menedéket, amikor azok még növekednek és sérülékenyek. Számos madár fészke csupán egy üreges lyuk és nem képesek sikeresen fészkelni a farönkök nélkül. Több téli álmot alvó állat vagy a tél folyamán szunyókáló faj használja ki a farönköket és faüregeket arra, hogy beássák magukat.

Amikor az erdőket kivágják, vadak előfordulási helyeit rombolják le. Az előfordulási helyek lerombolása az elsődleges oka az állatfajok mai kipusztulásának. Számos madár költöző, az év felét melegebb térségekben töltik. Visszatértükkor a madár előfordulási helyeknek helyükön kell lenniük, különben nem lesznek képesek életben maradni. Az embereknek tudniuk kell a vad előfordulási helyekről, mielőtt fakitermelést terveznek. A vadfajok jó fejlődéséhez szükség van arra, hogy nagy védett területek maradjanak állandóan egy helyen.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás és a gyerekekkel történő búvárkodás céljára

A téli hónapokban tett terepséta során jegyezzétek meg, hány madárfészket találtok. A téli hónapokban üresen állnak. Amikor tavasszal visszatértek, nézzétek meg, vajon ezeket vagy más fészkeket használnak a madarak? Miért nehezebb észrevenni a madárfészkeket nyáron, mint télen?

Egy elpusztult fáról hántsatok le némi kérget és nézzétek meg, találtok-e munkálkodó, járatokat rágó rovarokat. Nemegyszer csodálatos mintázatok maradnak a kéregben a rovarok nyomán.

Fa-szálloda rajzolás

Benti és szabadtéri tevékenység
Szükséges idő: 30 perc
Szükséges anyagok:

o Vázlatfüzet/napló vagy rajzpapír
o Ceruzák
o Filcek

1. Beszéljétek meg, milyen előnyöket nyújtanak a fák a vadállatok számára? Ez a tevékenység akkor jó, ha a gyerekek párban rajzolnak.
2. A párok készítsenek felsorolást azokról az állatokról, amik élelmet és menedéket kapnak a fáktól. Ezután rajzolják meg fa-szállodájuk képét. A fa-szálloda legyen egy olyan kép, amely felsorolt állataikat ábrázolja a fában és akörül.
3. A sztereotip fa-ábrázolások megtörésére biztasd a párokat, hogy a szabadban rajzolják meg rajzaikat, miközben néznek egy fát vagy úgy, hogy az ablakon át nézik. Említsd meg a gyerekeknek, hogy esetleg a fa gyökereit is hozzárajzolhatják.
4. Bátorítsd őket, hogy rovarokat, hüllőket, emlősöket és madarakat is vegyenek be a rajzba. Végy elő zsebhatározókat vagy természettel kapcsolatos folyóiratokat, ha a gyerekek mintákat szeretnének felhasználni a képeikhez.
5. Tűzzétek ki a képeket kiállítás céljára és a gyerekek vitassák meg "szálloda"-képeiket.

3. FEJEZET. AZ ÁLLATOK FELFEDEZÉSE


1. Melyek a legkisebb állatok?
2. Mit esznek a méhek és a pillangók?
3. Mik a puhatestűek?
4. A giliszták földet esznek?
5. Hogyan készítenek hálót a pókok?
6. Hova mennek télen a békák?
7. Hogyan segítik a madarakat a tollak?
8. Miért van bajszuk az állatoknak?
9. Miért van egyes állatoknak patájuk vagy mancsuk?
10. Miért vannak különböző formájú fogaik az állatoknak?
11. Minden állat reagál a fényre vagy a hangra?
12. Miért álcázzák magukat egyes állatok?
13. Vannak olyan állatok, amelyek változtatni tudják maszkjukat?
14. Milyen menedékeket építenek az állatok?
15. Van az állatoknak memóriája?
16. Milyen okosak az állatok?

Először is, nem minden pók sző hálót. Vannak köztük vadászok és ezek nincsenek hálókra utalva élelmük megszerzésében. Néhány pók mérges lehet, ezért feltétlenül nézzetek utána, mely pókok honosak a ti vidéketeken, s tudjátok azonosítani és elkerülni a potenciálisan veszélyes pókokat. Néhány pók a földben vagy farönkökben lakik. Számos, hálót használó pók számára azonban a háló hihetetlen élelem csapda.

Egy pók potroha végén három csövecske van, amik a potrohban található mirigyekhez vezetnek. Ezt a három csövet összefogva vastag selyemszálat, vagy ha külön hagyja őket, akkor vékony, különálló szálakat tud fonni a pók. A pókcsövecskéket vagy fonócsöveket odanyomja egy tárgyhoz és egy kis folyékony selymet présel ki. Ahogy a pók mozog, úgy enged ki magából több selymet maga mögött, s a folyadék megszilárdul a levegőben. Amikor a szál megkeményedett, a pók egy második fonalat megkezdve felmászik a szálon. Addig folytatja, amíg egy alakzatot nem formál, ami olyan, mint a kerék küllői. Ezt a "küllős" kereket koncentrikus mintázattal köti össze, amit a háló közepénél kezd el, lassan haladva kifelé és körben.

Mivel a pók szájával olajos anyaggal vonja be lábait, anélkül tud körbemenni hálójában, hogy az megfogná. A sugaras hálóban a küllők nem ragadósak, csak a körkörös szálak; a pókok legtöbbször a nem ragadós küllőkön járnak körbe.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás és a gyerekekkel történő búvárkodás céljára

A pókok sok előfordulási helyen (habitat) általánosak. Megtalálták őket a víz alatt, selyemzsákokban élve, látták őket magas hegycsúcsok szikláiról lecsüngeni. Valószínűleg hallottatok arról, hogy a pókselyem erősebb, mint az acél. Tudnátok kísérletet tervezni arra, hogy meglássátok, igaz-e ez az állítás?

Házatokban könnyen találhattok hálókat. Nehezen elérhető sarkokban keressétek őket, mint például a vízmelegítő bojler mellett vagy a garázsban. Keressetek hálót pókkal együtt. Határozzátok meg a pók faját, hogy biztosan nem mar vagy csíp. Ne fogjátok meg a pókot vagy vegyetek kesztyűt, amikor elzavarjátok a pókot a hálóról, anélkül persze, hogy bántanátok. Fogjatok egy fekete kartonlapot és finoman helyezzétek rá a hálót. Oda fog ragadni a papírhoz. Tanulmányozzátok nagyítóval a háló bámulatos szerkezetét, a megfogott élelmet és a méretét. Figyeljétek meg, készített-e új hálót a pók egy vagy két nappal később ugyanazon a helyen, ahonnan az elsőt levettétek. Jósoljátok meg előre és kövessétek nyomon, mit fog a pók enni. Meddig élnek a pókok?

Benti és szabadtéri tevékenység
Szükséges idő: 30 perc
Szükséges anyagok:

o Vékony villás ág
o Fonal
o Ollók

1. Minden gyerek keressen egy 70-100 cm hosszú villás ágat. A földön keressétek, ne törjetek le élő gallyat a fákról.
2. Mindenki kössön egy darab fonalat a kétágú villa egyik végére, húzzátok át és tekerjétek körül a fonalat a másik villaág végén. Ezt a fonalszálat vezessétek vissza az előző villavégre és kössétek meg újból. Nyisszantsátok el a maradék fonalat. Most a két villaág között dupla szál kell fusson.
3. Minden gyerek vegyen egy másik fonaldarabot és kössétek a kettős szál közül az alsó szál közepére, a másik végét pedig oda, ahol a villaágak találkoznak. Nyisszantás. Most megvan a háló középpontja. ( Ez a 2.sz. rajz a 87.oldalon.)
4. Következő lépésként kössetek néhány szálat a központi csomóból indulva az ág különböző pontjaihoz, hogy kialakítsátok a kerék sugárszerű küllőit.
5. Most minden gyerek vágjon egy körülbelül harminc centiméter hosszú fonalat. Tekerjétek fel, hogy könnyen lehessen bánni vele. Fogjátok ennek a szálnak a végét és kössétek egy küllőhöz a háló középpontja közelében. Ezzel a szállal az óramutató járása szerint kezdjetek körbe haladni a hálóban, minden következő küllőt körbetekerve, mielőtt a következő küllőre térnétek. Minden harmadik vagy negyedik küllőnél kössétek meg a fonalat, hogy a tekerés ne csússzon le.
6. Végül, miután a fonalat öt vagy hat fordulattal körbeszőttétek a hálóban, kössétek meg szorosan, amikor a háló készen van. Hasonlítsátok össze a gyerekek hálóit a pókokéval!

Bölénybőrökkel borítva testüket az ősemberek gyakran álcázták magukat, miközben vadra vadásztak. Hogy sikeresek legyenek a vadászatban, bele kellett simulniuk a tájba. Az álcázás (kamuflázs) a tájba simulás a túlélés érdekében. A rejtőzködés vagy álcázás az állatvilág minden szintjén megtalálható. A háttérbe beleillés egyik példáját olyan halak ikráinál láthatjuk, melyek a nyílt tengerben élnek; ezek az ikrák sokszor teljesen átlátszóak, csaknem láthatatlanok a szem számára.

Az álcázás fontos dolog, mert a legtöbb állat versenyben van más fajokkal az élelemért és menedékért. Ez a verseny gyakran az egyedek között is és természetes ellenségeikkel is folyik. Sok állatnál a színén, formáján és színészkedésén múlik, hogy meg tudja-e védeni önmagát vagy oda tud-e somfordálni zsákmányához. Az állatokon a vonalakat, pettyeket és csíkokat robbantott (disruptive) mintázatoknak nevezik és ezek a mintázatok rejtenek sok különböző fajt. Gondoljunk csak sok nőstény madár barnás-szürkés pettyes tollazatára, mely a fészekben a tojásokon ücsörgéshez idomult. A mozdulatlanul maradás képessége nagyon fontos az álcázás megértésében. Sok állat számára a mozdulatlanul maradás jelenti az egyetlen védekezést a ragadozók ellen. Néhány fajnál az állat álcázott fészkének kell megvédeni a tojásokat. Egyes állatok álcázása nem mindig rejtő, de megtévesztő információt adhat. A mimikri, vagyis a támadó vagy undort keltő fajok formájának, színének és szokásainak más állatok általi utánzása az álcázás nagyon hatékony formája. Egy nagyon pompás pillangó például, az alkirály ugyanolyanra színű és utánozza a bűzlepkék közé tartozó danaidát, amely nem nagyon ízletes a madarak számára. A madarak ezért nem eszik meg az alkirályt, mert összetévesztik a rosszízű danaidával. Minden esetben csak olyan állatokat utánoznak, ami harap, csíp vagy keserű váladékkal védekezik.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás és a gyerekekkel történő búvárkodás céljára

Mi történik, amikor egy élőhelyén történő rejtőzködésre tökéletesen álcázott állatot arra kényszerítenek, hogy elhagyja élőhelyét vagy ha elpusztítják ezt az élőhelyet? A zebrák és zsiráfok példázzák azokat az állatokat, amik valaha erdőlakók voltak, s méretük, színezetük még mindig ezt mutatja. Ma a nyílt afrikai szavannákon élnek, s színük, méretük nem nyújt semmilyen álcázást. Ha lehetséges, végezzetek egy vizsgálatot, mi történik bizonyos élőhelyekhez alkalmazkodott állatokkal, amikor élőhelyük megváltozott vagy lerombolták. Hol találhatók ma példák lerombolt élőhelyekre?

Szabadtéri tevékenység
Szükséges idő: 1 óra
Szükséges anyagok:

o Vázlatfüzet/napló vagy papír
o Ceruzák vagy filcek
o Rajztábla

1. Mielőtt sétára indulnátok, beszéljetek álcázásra használt állatmintákról és színekről. Határozzátok meg a szimmetriát, amit egy választóvonal ellentétes oldalán található formák vagy részek elhelyezkedése hoz létre. Mondjatok példákat szimmetrikus mintázatú pillangószárnyakra. Mondjatok több példát!
2. Keressetek és rajzoljatok le minden egyes mintázat példát és álcázást, amit csak fel tudtok fedezni a séta során. Figyeljétek meg a békapetéken található ismétlődő alakzatokat, egy tollon megtalált szimmetriát, egy csigaház vagy a poszméh testének mintázatát.
3. Minden illusztráción legyen felirat, hol találtátok és mikor. Húzgáljatok vonalakat, hányféle mintázatot és álcázási példát találtatok?
4. Beszéljétek meg, mely álcázási elemeket és mintázathasználatot találtátok a legérdekesebbnek? Hogyan rejtik ezek hatásosan az állatot?

4. FEJEZET. EMBERI DIMENZIÓK

1. Miért olyan csodálatos az emberi kéz?
2. Mennyire fontos a szaglásunk?
3. Hogyan működik a fülünk?
4. Miért rajzoltak barlangképeket az ősemberek?
5. Mik voltak ez első eszközök?
6. Mit használtak a régi indiánok varrásra és szövésre?
7. Miért mondanak történeteket az emberek?
8. Miért vitt magával John Muir vázlatfüzetet/naplót?
9. Miért írnak az emberek a természetről?
10. Miért emberi fogalom a veszélyes hulladék?
11. Hogyan segít a fényképezés hírt adni a természetről?
12. Miért ragadják meg egyes helyek a figyelmünket?
13. Mi az emberi közösség?

Az ősi barlangrajz művészet leghíresebb példái közül néhány Európában található. A franciaországi Lascaux barlangjai a legismertebbek közé tartoznak a számos történelem előtti hely között. A lascaux-i barlangokat 1940-ben fedezte fel néhány fiú egy baleset kapcsán, amikor kutyájuk beleesett egy üregbe; ez az üreg a primitív művészet egyik termébe vezetett. A lascaux-i képek vadászott állatok: bölény, szarvas, nyúl és szarvasmarha rajzai. Az állatokat naturalisztikusan, oldalnézetben örökítették meg, vad bőségben rohanni látszanak a falakon és mennyezeten. Egyeseknek csak fekete körvonaluk van, másakat élénk földszínekkel színeztek ki. Minden állatképet mélyen a barlangban találtak, védve a természeti elemektől és behatolóktól.

Azokat az embereket, akik ezeket a falrajzokat készítették, magdalénoknak nevezik. Úgy gondolják, ez a művészet bizonyos vadász szertartásokhoz kapcsolódik. Két elméletet gyártottak arra, vajon miért készítettek képeket a magdalénok vadászatukhoz kapcsolódóan. Azt gondolják, hogy ez egy rituálé volt, ami a sikeres vadászatot biztosította, vagy pedig varázslattal több állatot vonzottak területükre. Az állatokkal együtt dárdákat és csapdákat is lerajzoltak, bemutatva, hogyan vadásztak ezek az emberek.

A régészek a barlangfestmények korát radiokarbonos kormeghatározással állapítják meg. E módszer szerint a Lascaux-ban talált művészetet i.e.15.000-13.000 évesnek vélik.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás és a gyerekekkel történő búvárkodás céljára

Az ősemberek gyakran rajzoltak képeket gondolataik kifejezésére, mert nem volt írott nyelvük. Ehelyett képek használatával kommunikáltak. Te hogyan értelmezed, amikor az emberek azt mondják, hogy a művészet és zene nemzetközi nyelvek? Miképpen nemzetközi nyelv a művészet?

Miben különbözik egy embercsoport és egy egyén által készített kép? Inkább csoportos falrajz készítésben vennél részt vagy önmagad rajzolnál egy képet? Miért? Ha barátaid egy csoportja egy nagy természettel kapcsolatos falképet készülne tervezni, miről szólna ez a kép? Milyen természetről szóló üzenetet szeretnétek illusztrálni mások számára?

Csoportos falkép rajzolás
Benti és szabadtéri tevékenység
Szükséges idő: 30 perc-1 óra (a falrajz filccel és ceruzákkal papíron történő megtervezésére – egy kerítésre vagy falra festés hosszabb) Szükséges anyagok:

o Nagy zsírpapír lapok (kb.2x1 m-es)
o Vastag filcek
o Kréták
o Sima felület a rajzoláshoz

1. Beszéljetek egy közelmúltbeli szabadban tartózkodás emlékeiről. A csoport készítsen egy falrajz tervet, ami annak a túrának a fizikai jellemzőit és a kapcsolódó érzéseket ragadná meg.
2. A csoportot osszátok fel úgy, hogy nyolcnál ne jusson több gyerek egy falrajzra, vagy pedig növeljétek a papír méretét.
3. Sok színt, mintát és képet használjatok, ami segít a falrajzot egységessé tenni, hogy egy összetartozó alkotás érzetét keltse.
4. Mutassátok be és állítsátok ki a falrajz terveket, hogy az egész csoport és barátaitok is gyönyörködhessenek bennük.
5. Beszéljetek annak lehetőségéről, hogy másik falrajzot készítsetek az iskola falára vagy egy építkezés kerítésére. Ennek a falrajznak a veszélyeztetett helyi környezet és a csoport ezzel kapcsolatos aggodalma lehetne a témája. További ötletek például: a természetes élőhely védelme a fejlesztés visszafogásával, több fa ültetése a levegő minőségének védelmére, a helyi vízfolyások védelmének szükségessége: nem engedni, hogy bármilyen mérgező anyagot vagy olajat öntsenek az esővíz elvezető csatornákba. Falrajzotok bemutatja majd, a rajzok hogyan tesznek szolgálatot fontos általános elvek közvetítésében.

Életünkben közös szálat jelent a természet. Mégis, bár természettel körülvéve élünk, gyakran maradunk házunkban vagy az iskolában és elmulasztunk számos pillanatot, ami a természet világában zajlik. A könyvek el tudnak vinni bennünket ezekhez a pillanatokhoz és számos szerző tudja, hogyan ragadja meg figyelmünket. A könyveken keresztül vadállatokról olvasunk és el tudjuk őket képzelni, ahogyan odvaikban pihennek, éjszaka vadásznak és kicsinyeiket nevelik. Erdőkön át vezető hócsizmás gyaloglások vagy gyorsfolyású vizeken tutajozás leírásaival a természetkönyvek arra inspirálnak bennünket, hogy távoli helyekre utazzunk. A természet izgalmas színteret kínál a kalandregényekhez, amikben lehet árvíz, hurrikán, vulkán vagy földrengés.

Amikor olyan könyvet olvasunk, amely életszerűen festi le a természetet, többet tudunk meg a természet világáról és önmagunkról. Megtudjuk, mi inspirál bennünket és mi az, amit mi is megtapasztalni remélünk egy szép napon. Információkat tudunk meg arról, mi hogyan történik a természet világában. Tanulunk a természet számos folyamatáról, mint például az energia áramlása a Napból, a természeti ciklusok, s arról is, hogy az alkalmazkodás nemcsak a növényekre és állatokra vonatkozik, hanem saját magunkra is.

Vizsgálódási kérdések

Információ felolvasás és a gyerekekkel történő búvárkodás céljára

Ha természetkönyvet készülsz írni és illusztrálni, melyiket kísérled meg először, a szöveg megírását vagy a képek megrajzolását? Hány szót akarsz írni az egyes oldalakra? Nézz át sok könyvet, mielőtt saját természetkönyvedet írni kezdenéd és figyeld meg, hogyan vannak elrendezve ezek a könyvek. Próbáld egy témára korlátozni a könyvet, ami érdekel vagy amiről sokat tudsz. Mi lenne számodra ez a téma? Milyen kutatást kell végezned előkészületképpen saját természetkönyved megírásához és illusztrálásához?

Benti tevékenység
Szükséges idő: néhány óra
Szükséges anyagok:

o Természetkönyvek ötletek és inspiráció végett
o Ollók
o Ragasztó
o Fűzőgép
o Rajzpapír
o Borító papír
o Színes ceruzák vagy filcek

1. Mielőtt a könyv szerkezetét elkészítené, mindenki szánjon időt természeti témájú történetének kutatására és megírására.
2. Ahogyan a történet alakul, bátorítsa a gyerekeket, hogy kis rögtönzött vázlatokat készítsenek illusztrációs ötleteikről. A rögtönzött vázlatok aranyos kis rajzok, amik egy percnél rövidebb idő alatt készülnek. Ezeket használják fel a későbbi kép ötletekhez.
3. Ha egy történet jól összeállt és kis skiccek készültek hozzá, a gyerekek döntsék el, hány oldalas lesz a könyv. Rajzpapírt hajtsanak félbe, s így mindegyik lap négy oldal lesz a könyvben. Például, ha egy könyv 12 oldalt igényel, akkor három rajzpapírra van szükség hozzá.
4. Mielőtt a lapokat összefűznék, a gyerekek írják és rajzolják a történetet a papírra. Ekkor anélkül, hogy széttépnék a könyvet újra megcsinálhatják bármelyik oldalt, amit elrontottak, vagy nem éreznek "jó"-nak. A szavak kinyomtatására használhatnak számítógépet, majd szétvágják és beragasztják a lapokat vagy szép kézírással is megírhatják. A rajzolás mellett egyéb illusztrációs lehetőség lehet képek kivágása egy újságból vagy saját fényképek felhasználása.
5. A borító legyen az utolsó, tartalmazza a címet, a szerző nevét és egy élénk illusztrációt, ami a történetre utal.
6. Tűzzék össze a művet. Ha a könyvnek olyan sok oldala van, hogy a tűzőgép nem alkalmas hozzá, egyszerre három oldalt tűzzenek össze, majd az egész könyvet tűvel és cérnával varrja össze a gyermek.
7. Gyűjtsétek egybe az összes természetkönyvet és a gyerekek felváltva olvassák fel hangosan és mutassák be a képeket a csoportnak.