KIKNEK SZÓL
Geográfusoknak, ökológusoknak, talajkutatóknak

TARTALOM
Az állatok, növények és a talaj mind hatnak egymásra, de a földi szférákra - az atmoszférára, hidroszférára, toposzférára és litoszférára -, valamint a Világegyetem többi részére is. A Földön ezek a sokszoros kölcsönhatások hozzák létre a tájrendszereket vagy geo-ökoszisztémákat. A Geo-ökológia a geo-ökoszisztémák szerkezetét és működését kutatja. A könyv a hierarchikus alapon szerveződő geo-ökoszisztémákat mint dinamikus entitásokat mutatja be, melyek állandóan reagálnak az önmagukon belül és felszín közeli környezetükben - az atmoszférában, hidroszférában és litoszférában - bekövetkezett változásokra, valamint mind a geológiai, mind a kozmikus külső befolyásokra. A szerző felállít egy "egyszerű dinamikus rendszerek" elnevezésű modellt, a "brash-egyenletet", ami könyvének elméleti hátterét adja. Az "evolúciós" és "ökológiai" nézőpont bemutatásával a geo-ökológia új gondolkodás-módot kínál a környezeti együttesnek és kölcsönös összefüggései sűrű szövetének áttekintéséhez.

FEJEZETEK
- I. rész. Bevezetés a geo-ökoszisztémákba 1. A földi szférák: Geoszféra, Bioszféra és ökoszféra, Pedoszféra, Geo-ökoszféra; 2. A geo-ökoszisztémák kölcsönös összefüggései: A "clorpt" egyenlet és a "brash" egyenlet, Globális összeillesztés
- II. rész. Belső hatások 3. A klíma és a talajok: Zonális talajok, Talaj klímaszekvenciák; 4. Klíma és élet: A fajok eloszlása, Növény formák, Állatközösségek, Fajgazdagsági fokozatok; 5. A magassági szint: A fajok és a tengerszint feletti magasság, Közösségek és a magassági szint, A talajok magasság szerinti zonalitása; 6. Altalaj: Kőzetek és talajok, Kőzetek és élet; 7. Topográfia: Fekvés, Toposzekvenciák, Talaj tájképek; 8. Elszigetelődés: Szigeti fajok, Szigeti közösségek
- III. rész. Külső befolyások. 9. Diszturbancia: Ökológiai diszturbancia, Vulkanikus diszturbancia, Kozmikus diszturbancia

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Nincs

Ismertetők

Katalógus