McAllister, Betsy - Pitts, Sundra B. - Finney, Margaret - Graves, Kelley L.: What it's Worth to Save the Earth? (Portland, ME, J. Weston Walch, 1994) A könyv fő része a kiegészítések nélkül Fordította Szabó Judit [A teljes fordítás Rich Text formában - tömörítve - letölthető!] MENNYIT ÉR MEGMENTENI A FÖLDET? Kulcskérdések 1. Miért fontosak a természeti környezetet alkotó élő és élettelen környezeti tényezők? 2. Melyek a környezetet jelenleg fenyegető veszélyek helyi, országos vagy globális szinten? 3. Hogyan működhet közre az átlagember vagy egy csoport a környezetvédelmi problémák megoldásában? 4. Hogyan illeszthetjük be a környezetvédelmet mindennapi életünkbe? 5. Hogyan lehetünk "zöld fogyasztók"? Komplex tervezési séma Kommunikációs képességek - leíró és meggyőző fogalmazások írása - megszemélyesítések, hasonlatok használata - kritikus gondolkodás alkalmazása - összefüggések felismerése Társadalomtudományok - térképek és grafikonok bemutatása - aktuális cikkek elemzése - természetvédelmi döntések előnyeinek és hátrányainak vizsgálata Matematika - statisztikai grafikonok szerkesztése és ismertetése - természetben megtalálható mintázatok elemzése - utazások megszervezése - problémamegoldó készségek fejlesztése Természettudományok - a természetet érintő emberi hatások elemzése - természeti források megőrzésére irányuló erőfeszítések felbecsülése - környezetvédelmi problémákra megoldások tervezése és kivitelezése Fakultatív - fogyasztói közgazdaságtan felhasználása - környezetvédelmi összefüggések feltárása - ökológiai művészet létrehozása - zene és tánc alkalmazása Kommunikációs képességek Tájékozódási pontok A tanulók - elbeszélő, meggyőző és leíró fogalmazásokat írnak - megismerik a folklórt - áttekintik a módosító és érzékelést jelentő szavakat - gyakorolják és jobban megértik a hasonlat fogalmát - összehasonlítanak és szembeállítanak dolgokat - összefüggéseket használnak fel - hivatalos leveleket írnak Javasolt tevékenységek A tanulók írjanak hivatalos levelet a helyi újságok szerkesztőségébe és az országos hivatalos szervhez egy helyi ökoszisztéma pl. tó, mocsár, erdő, öböl védelmével kapcsolatban. vonatkozás: termt. 38,39 társt. 11,13,17 (itt és a továbbiakban utalás a könyvben található eredeti oldalszámra) Természeti képek segítségével a tanulók írjanak olyan szöveget, melyet keretként használva lehetséges történeteket találhatnak ki. A képek a National Geographic számaiból vagy más természetvédelmi folyóiratokból beszerezhetők. Az alap megírása után beszéljék meg egymással gondolataikat, és próbálják meg kitalálni, milyen típusú történet vagy konfliktus lenne a legalkalmasabb az adott kiindulóponthoz. vonatkozás: termt. 5,7,16,34,36 társt. 11 A tanulók tanulmányozzák a folklórt, hogy különböző formáit és stílusait megismerjék. Keressék meg, hogy a történetekben hol található utalás a természeti környezetre. A tanulók használják fel a környezetszennyező anyagokkal kapcsolatos tudásukat egy olyan mese megírásához, melyben egy kitalált népi hős vagy hősnő megment egy természeti forrást. (lásd 2. kiegészítő) vonatkozás: mat. 1 termt. 10,18,19 társt. 11,13 A diákok vitassanak meg környezetszennyezési problémákat az ok-okozati összefüggések tükrében. Írják le, melyek a szennyezéshez legjobban hozzájáruló tényezők, vagy az ezért felelős emberek. vonatkozás: mat. 5 termt. 8,12,24 társt. 11 Egy ideillő dal elemzésével a diákok találják meg az abban rejlő környezetvédelmi problémát, és annak megoldását. Írjanak ők is modern népi, rap vagy tiltakozó dalokat az emberek környezettel kapcsolatos nemtörődömségéről. Bíztasd őket, hogy zenésítsék meg dalaikat, és adják elő az osztály előtt. vonatkozás: termt. 42,43 Különböző távoli tájakról készült diaképek segítségével mutasd be a természet szépségeit. Vitassátok meg, hogyan "becstelenítik meg" ezeket a helyeket, és hogyan változnak meg ezek a tájak az idők folyamán. Vitassátok meg, mennyire térnek el az egyéni vélemények, és mennyiben más egy-egy téma a különböző nézőpontokból. vonatkozás: mat. 11 termt. 7,16,37 társt. 4 Minden tanuló gyűjtsön aktuális cikkeket a természeti kincsekről és a környezetszennyezésről, és tartsanak kiselőadást. Mutasd meg nekik, hogyan lehet megtalálni az idevágó cikkeket, és kiszűrni az előadáshoz szükséges tényeket és adatokat. vonatkozás: termt. 36 Írjanak a diákok a természet sokszínűségével kapcsolatos verset, a túlélés vagy az értékek megőrzése témában. Ökológiai témájú akrosztichonos verset, vagy haikut is írhatnak. Kiegészítés Azoknak a diákoknak, akiknek nincs túl jó írói vénájuk, megadhatod a kiegészítő 3-ban bemutatott 5 soros mintát. vonatkozás: termt. 26,42,43 A tanulók - a környezetvédelem szószólójaként - írjanak szlogeneket, amit a termt. 44-ben fognak felhasználni matricák tervezéséhez. vonatkozás: termt. 43,44 Minden diák készítsen egy ABC kockát a kiegészítő 4-ben lévő 10-es ábra alapján. Mindenki kapjon egy-egy betűt az ABC-ből. Ezt első betűként használva írjanak egy környezet-, vagy természetvédelemmel kapcsolatos szót a kockára. A kész kockákat össze is lehet szerelni. vonatkozás: termt. 42 A tanulók találjanak ki egy rövid történetet, hogy mi történhetne, ha egy bizonyos forrást teljesen kimerítenénk. Kérdezd meg őket, milyen lenne az élet e nélkül a forrás nélkül. vonatkozás: termt.1,11 mat. 8 A tanulók készítsenek üdvözlőkártyákat a természetvédelemmel és a természeti forrásokkal kapcsolatban. Ehhez újrahasznosított papírt használjanak. A számítógépes "Print Shop" software hasznos lehet, ha számítógéppel rajzolnak. vonatkozás: termt. 26 A diákok képes beszéd segítségével személyesítsenek meg egy természeti objektumot, pl egy fát, virágot vagy egy komposzthalmot. Megszemélyesítéssel alkossanak képregényeket, mint pl Komposzt Károly vagy Újrahasznosító Ubul, a Nap Hőse. vonatkozás: termt.4,42,43 társt. 12 A diákok tanulmányozzák a környezet-, és természetvédelemmel kapcsolatos jelenlegi kormányrendeleteket. Szervezz vitát azok között, akik úgy hiszik, elegendő a jelenlegi védelem, és azok között, akik úgy gondolják, a kormánynak többet kellene tennie. vonatkozás: termt.19 Kiscsoportos foglalkozáson a diákok készítsenek reklámot a termt. 4-ben választott hely számára. A reklám legyen meggyőző, bátorítsa a turistákat a terület meglátogatására. Videóra is felvehetitek. vonatkozás: mat.10 termt.4 társt.14 Írjanak a tanulók a társt. 10-ben megvitatott környezetpusztítással kapcsolatos újságcikket. A tanulóknak segítenünk kell a szükséges információk megszerzésében. vonatkozás: társt.6,10 termt.23 A termt. 32-ben leirt "zöld felülvizsgálat" eredményei alapján a diákok hivatalos levélen keresztül számoljanak be a tapasztaltakról az illetékes személynek vagy társaságnak. Tegyenek javaslatokat is a termékek esetleges fejlesztésére. vonatkozás: termt.32 Magyarázzák meg a tanulók, mit jelent az "éden". Párokban dolgozva írjanak "recepteket" az ökológiai édenhez. vonatkozás: termt.4 Matematika Tájékozódási pontok A tanulók - megtanulják hogyan lehet az információt leolvasni és értelmezni- térképekről, táblázatokból és statisztikai grafikonokról, piktográfokból, oszlopdiagramokról, vonal-, és kördiagramokról, - statisztikai grafikonokat készítenek - arányszám segítségével távolságokat mondanak meg a térképen - időegységeket váltanak át egymásba - tanulmányozzák a Fibonacci számokat - mintákat keresnek a természetben, és leírják őket - túraprogramokat állítanak össze - problémákat gyűjtenek, és megoldják őket Javasolt tevékenységek Adj a tanulóknak egy környezetszennyezéssel, vagy a természeti források használatával kapcsolatos információt tartalmazó grafikont. Kérd meg őket, hogy valamilyen más formában adják elő, ami lehet egy történet, egy színdarab, vagy egy plakát. vonatkozás: komm.4 társt.11 Gyűjtsenek a diákok környezetszennyezéssel, természetvédelemmel, vagy a természeti források használatával kapcsolatos táblázatokat és grafikonokat különböző újságokból vagy magazinokból. Vitassátok meg, milyen fajta információ ábrázolható legjobban egy-egy grafikontípuson. Például egy vonaldiagram jól mutatja az időbeni változást, míg egy kördiagram jól összehasonlíthatóak egy egész részeinek méretei. A vitához minden grafikontípusból mutass be egy-egy példát, hogy a gyerekeknek ne kelljen minden típusra példát hozni. A különböző típusú grafikonokkal dolgozó diákok együttműködő párokban írjanak pár sort az egyes grafikonokon keresztül bemutatott információról. vonatkozás: társt.11 A táblázat adataiból szerkesszenek a diákok piktográfot. Újrahasznosítás a Zöld Városban (avagy a lakók erőbedobása tonnákban) alumínium 85 újságpapír 1003 kartonpapír 17 kevert műanyag 218 üveg 1867 olaj 61 gumi 62 háztartási eszközök 324 kerti hulladék 2423 - - A táblázat adataiból szerkesszenek a diákok oszlopdiagramot. Vitassátok meg a kérdést: Megmondható-e a grafikonról, hogy melyik város hasznosította újra a legtöbb hulladékot? A legjobb újrahasznosítók (a teljes hulladékmennyiség újrahasznosított %-a) Honolulu 72% Newark 51% Seattle 40% St.Paul 39% Portland 38% Jacksonville 35% Minneapolis 27% Viginia Beach 22% Los Angeles 20% Washington 20% vonatkozás: komm.18 termt.23 társt. 6 A következő információ felhasználásával rajzoljanak a diákok kördiagramot. Egy városban szétválogatták az egy hét alatt összegyűlt szemetet. Ennek 30 százaléka papír volt, 21 százaláka kerti hulladék, 7 százaléka élelmiszer eredetű hulladék, 8 százaléka üveg, 10 százaléka fém, 11 százaléka műanyag, 13 százaléka pedig egyéb anyag. vonatkozás: komm.5 termt. 17 társt.11 Adj a tanulóknak valamilyen környezetszennyezéssel, vagy természetvédelemmel kapcsolatos szöveges statisztikai információt. Ebből készítsenek táblázatot, majd grafikont. Egy hétig minden nap végén mérjék le a diákok az osztályterem szemetesében összegyűlt hulladékot. Ezt a folyosó, vagy az évfolyam minden osztálya megteheti. Ábrázolják ezt az információt grafikusan, és segítségével becsüljék meg hogy mennyi szemetet produkálhat hetente az iskola összes osztálya. Kiterjesztés: Mérjék le a diákok az egész iskola egy napi "szeméttermését". Használják fel ezt az információt (más osztályokkal együttműködve) az iskola számára egy újrahasznosítási terv kidolgozásában. vonatkozás: termt.17,22,27 A diákok nyomozzák ki, és azonosítsák a város közelében lévő veszélyes hulladék-lerakóhelyeket. Jelöljék be ezeket egy méretaránnyal ellátott térképen. A méretarány segítségével számítsák ki, hogy milyen messze vannak ezek a lerakóhelyek a várostól. Írjanak egy rövid jelentést, hogy milyen hatással lenne a városra egy esetleges katasztrófa. Kiterjesztés: Gondolkodjanak el a diákok azon, hogy van-e olyan különleges helyzet, ami révén lakóhelyük veszélyes hulladékkal fertőződhet. Például vezet-e a városon keresztül út hulladéklerakóhelyre, vagy van-e olyan kikötő a közelben, ahol hajókra átraknak, vagy róluk kirakodnak veszélyes hulladékot. Döntsék el azt is, hogyan adják elő a megszerzett információt, és készítsék elő, hogy bemutathassák a Föld Napja ünnepségen, amint azt a termt. 43-ban leírjuk. vonatkozás: komm.13 termt.43 A termt.23-ban leírt "fordított kert"-tel kapcsolatban matematika órán egészítsék ki a diákok a lebomlási táblázatot. (10. kiegészítő) Miután megtudták, hogy ténylegesen mennyi időre van szükség egy-egy anyag lebomlásához, ha szükséges váltsák át az időegységeket, hogy minden egyféle mértékegységben legyen megadva. vonatkozás: termt.23 A tanulók mérjék meg a földterület kerületét és területét, amiről a termt. 5-ben szó van. A kerület kiszámításához szükség lehet egy mérőkerékre, amit akár a tanulók is elkészíthetnek. A terület meghatározásához újságpapírból készítsenek egy négyzetméteres lapokat, fedjék le velük a területet, és számolják meg a felhasznált négyzetek számát. Ezután mérjék le a terület hosszát és szélességét léc vagy mérőszalag segítségével, és ezek alapján számolják ki a kerületet és a területet. Vitassák meg és hasonlítsák össze a két módszert. Ezután ábrázolják a földterületet méretarányos rajzon, ami bemutatásra kerülhet a Környezeti Kiállításon (lásd termt.42). Ezen kívül készítsenek leírást a területről, ami tartalmazza az alakját, a rajta élő növényeket és állatokat, és más jellegzetességeit. vonatkozás: komm.19 termt.4,42 társt.14 Mutass a tanulóknak természeti objektumokról képeket (pl fenyőtobozok, pókhálók, csigaházak és virágok) és segíts nekik a minták felfedezésében. Gyűjtsenek ők is legalább 4 természeti objektumról képet, és készítsenek plakátot, mely bemutatja és leírja ezeket a mintákat. Add meg a tanulóknak a következő sorozatot: 1,1,2,3,5,8,13,... Mondd hogy folytassák a sorozatot. Egy pár mondatban mutasd be Leonardo Fibonaccit. Kérd meg a tanulókat, hogy keressenek további adatokat erről a matematikusról, és a róla elnevezett sorozatról. Keressenek a sorozat megjelenésére példákat a természetben. Szervezzetek egy "Minták a természetben" sarkot a Környezeti Kiállításon (lásd termt. 42.). Itt a diákok valódi tárgyakat is bemutathatnak, és minták keresésére ösztönözhetik a látogatókat. magyarázzák meg, mi az összefüggés a Fibonacci számok és egyes minták között. vonatkozás: komm.7 termt.42 A tanulók gyűjtsék össze a termt.31 adatait. Ezek és más, matematikaórán kiszámolt adatok segítségével együttműködő csoportokban dolgozva találjanak ki olyan történeteket, melyekben megoldásra váró probléma van. Például a következő információ alapján egy család vízfelhasználásáról, és az ezzel kapcsolatos problémákról írhatnak. a. Egy átlagos amerikai család 243 gallon (1 gallon = 3,78 liter) vizet használ el naponta. b. Egy régi fajta WC 7 gallon vizet használ el öblítésenként. Egy átlagos 4 tagú családban 16-szor húzzák le a WC-t naponta. A modern WC-k kb. 3 és fél gallon vizet használnak öblítésenként. c. Egy átlagos zuhanyrózsából 5-6 gallon víz ömlik ki percenként. vonatkozás: termt.31 A diákok tervezzenek egy három nemzeti parkot érintő autós túrát.(a szöveg Amerikára vonatkozik) Számolják ki hány kilométer az út, mennyi az utazáshoz és a parkok megtekintéséhez szükséges idő, és hol kell az éjszakákat eltölteni. Az útitervnek tartalmaznia kell a költségvetést is, részletesen felsorolva minden kiadást: étel, szállás, közlekedés (gáz és olaj), belépőjegyek, szuvenírek és esetleges egyéb költségek. Előre add meg azon dolgok listáját, amelyek benne legyenek a tervben. Lásd el őket mértékkel ellátott térképekkel, a szükséges információkkal, vagy azt mondd meg, hol találják meg ezeket. vonatkozás: társt.4 Természettudomány Tájékozódási pontok A tanulók - leírják az élőlények és környezetük egymástól való függését - leírják hogy egy életközösség populációiban milyen változások játszódnak le, és mik az ezt kiváltó faktorok - elemzik az emberi tevékenység hatását a szárazföldi, tengeri és édesvízi ökoszisztémákra - azonosítják a legfőbb szennyezési forrásokat, és ezek hatását a környezetre - erőfeszítéseket tesznek a környezeti források megőrzésére egyéni, helyi, országos és globális szinten - a környezetvédelmi problémák megszüntetésére stratégiákat terveznek és azokat végre is hajtják Javasolt tevékenységek E tevékenység során a tanulók fizikailag fogják bemutatni egy élőhely összetevőit és azt, hogy az élőlények túlélésük szempontjából mennyiben függenek ezen összetevőktől, azáltal, hogy az élethálózat részei. A tanulók, eljátszva az élő és élettelen környezeti tényezők szerepét egy adott ökoszisztémában, felfedezik az élőlények és környezetük közti kölcsönös kapcsolatokat. Így az ökoszisztémát érintő emberi beavatkozásokat is meg tudják figyelni. Alkosson az osztály egy nagy kört. Kérj meg egy diákot, hogy nevezzen meg egy, az élőlény túlélése szempontjából nélkülözhetetlen tényezőt (levegő, élelem víz, élőhely - ami magába foglalhatja a búvóhelyet). Ez a tanuló lesz a nélkülözhetetlen követelmény, és megkapja egy élénk színű pamutgombolyag végét. Kérdezz egy olyan élőlényt, ami függ ettől a bizonyos élőhely-összetevőtől, azután egy másikat, ami az előbbi élőlénytől függ, és így tovább. Ahogy a diákok válaszolnak, a pamutgombolyag letekeredik, mivel mindig ahhoz kerül aki válaszol, amíg a körben mindenki össze nincs kötve a fonallal, egy élethálózatot alkotva, amit ökoszisztémaként ismerünk. Mutasd be, milyen fontos minden egyes tag az ökoszisztémában, azáltal, hogy valakit kiveszel a hálózatból. Például magyarázd el, hogy egy favágó éppen kivágott egy fát. A fát jelképező tanuló térdeljen le. Ahogy letérdel, kicsit megrántja a fonalat. A körben mindenkire, aki érzi ezt a rántást, hatással van a fa halála. Ők is térdeljenek le, és kicsit rántsák meg a fonalat. Ez a folyamat addig tart, amig minden egyedet nem érint a fa hiánya (minden tanuló le nem térdel) (időigény:30 perc) A tanulók meg tudják vizsgálni az emberi földhasznosítás hatásait egy bizonyos területen élő állatokra a következő játék segítségével. Az osztályterem legyen egy természetes élőhely. Válassz ki 3-5 tanulót. Ők legyenek a Mostépítsük - egy kitalált villanegyed - várostervezői. A többiek lesznek az adott élőhelyet benépesítő különböző organizmusok. Amíg a várostervezők gondolkodnak, és felsorolják az új közösségnek szükséges épületeket és szolgáltatásokat, addig az élőlények alakítsanak ki az osztályteremben olyan területeket, amelyek búvóhelyként (erdők), vízforrásként (tavak) stb. szolgálhatnak. Az élőlények készítsenek jeleket, melyek segítségével azonosítani lehet az egyes területeket az ökoszisztémán belül. Súgd meg a várostervezőknek, hogy az egész osztálytermet hasznosítaniuk kell, csak egy kis zugot (kb. 120x180 cm-es) hagyjanak érintetlenül. 5-10 perc elteltével a várostervezők tegyék közzé a kigondolt fejlesztéseket. Hasonlóan, egy élőlény is számoljon be az ökoszisztéma kialakított területeiről. A várostervezők most fejlesztőkké váljanak. Mondd meg nekik, hogy 10 perc alatt építsék fel a megtervezett létesítményeket. Szükség szerint mozgathatják az asztalokat és székeket, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket. Ezalatt a többiek az általuk képviselt élőlényeknek megfelelően viselkednek. Ahogy fejlesztik az osztályterem bizonyos részeit (például bevásárlóközpontot építenek), az ott élő szervezeteknek az ökoszisztéma más területére kell vándorolniuk. Minden alkalommal, amikor a fejlesztők új létesítményt hoznak létre, vegyék le az ökológiai területet jelképező feliratot (például mocsár), és helyezzék oda az új épület nevét. A fejlesztőknek meg kell magyarázniuk minden egyes lépésüket (például miért töltötték fel és betonozták le a mocsarat). Végül az ökoszisztéma minden szervezete egy kis (120 x 180 cm-es) fejlesztetlen területre zsúfolódik össze. A diákok így látványos képet kapnak hogy gyakran milyen ellentétben állnak az emberi érdekek más élőlények szükségleteivel. Miután Mostépítsük megépült, kérd meg az osztályt, hogy gyűjtsék össze a fejlődés (pozitív és negatív) következményeit. Vitassátok meg, hogy milyen választási lehetőségek maradtak a területet egykor benépesítő élőlények számára. Kérd meg az élőlényeket és a fejlesztőket egyaránt, hogy mondják el Mostépítsük épülésével kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket. Gondolják végig a diákok, vajon mit csinálhattak volna a fejlesztők másként, hogy minél kisebb zavart okozzanak az ökoszisztémában. vonatkozás: komm.13 A tanulók tervezzék és építsék meg a saját mini-élőhelyüket egy cipős dobozban. Add meg az élőlényeket (5. kiegészítés), hogy segíts a diákoknak témát választani, vagy engedd, hogy válasszanak maguknak. Amennyire lehet, természetes anyagokat használjanak az élőhely megépítéséhez. A tanulók készíthetnek diorámát vagy árnyékdobozt (lásd 5. kiegészítés). Az árnyékdoboznál egy lyukat kell vágni a tetőre, és celofánnal lefedni, hogy a fény bejuthasson a doboz belsejébe, a doboz egyik végére pedig azért kell egy ugyanilyen ablak, hogy azon keresztül lehessen megfigyelni az élőhelyet. vonatkozás: társt.2 Érdekes módja egy ökoszisztéma tanulmányozásának, ha a diákok "örökbe fogadják" az iskola közelében lévő fákat és a környező területeket. Így azonosíthatják a területen ható élő és élettelen környezeti tényezőket, és egymástól való függésüket Kiterjesztések 4.1 Az egyik tanuló játssza el az örökbefogadott fa szerepét. Mások legyenek újságírók, vagy TV riporterek. Találjanak ki kérdéseket, amelyeket egy beszélgetés során feltehetnek a fának (illetve a területen élő fától függő állatoknak vagy növényeknek). Például ilyeneket: "Mi a te niched az életközösségben? Kik a szomszédaid?" Rögzítsétek a beszélgetést videóra. (időigény: 1 vagy 2 tanóra) 4.2 A diákok gyűjtsenek néhány levelet a fájukról, és ennek segítségével levéllenyomatos pólót készíthetnek. Ehhez először egy darab kartont vagy újságpapírt kell a póló belsejébe helyezni, nehogy befogja a festék a másik oldalt is. Ezután rendezzék el a leveleket tetszés szerint. Egyszerre egy levéllel dolgozva, fessék be a levél fonákát vékonyan, és helyezzék a festékes oldallal lefelé a pólóra. Tegyenek egy újságot a levélre, és óvatosan nyomják rá, hogy a festék a pólóra kerüljön. Ezután a pólókat egy éjszakán át hagyni kell száradni. A legtöbb festék nem ereszt, és csak át kell vasalni, hogy tartós legyen.(időigény:1 tanóra) vonatkozás: komm. 15 A tanulók 3-4 fős csoportokban dolgozva figyeljenek meg egy ökoszisztémát, és gyűjtsenek róla adatokat (ez lehet a 4.tevékenység során örökbefogadott ökoszisztéma). A csoportok ezt úgy dolgozzák ki, hogy egy kívülálló is használhassa feljegyzéseiket ezen különleges terület "betájolásában". (Ez a tevékenység jó lehetőség a társadalomtudományokat oktató tanár aktivizálására is.) (Lásd a 6. kiegészítőt) Változat: Ez az ökoszisztéma-tanulmányozás tanteremben is véghezvihető, egy akvárium, terrárium vagy vivárium megfigyelésével. (időigény: 1 tanóra plusz további 20-30 perc különböző évszakokban.) vonatkozás: komm.2,17 mat.10 társt. 14 A diákok egy mocsaras-lápos rétet, esetleg egy közeli patakot fogadjanak örökbe, és ezt figyeljék időről időre. A diákok vegyenek részt a helyi strand vagy egy közeli patak megtisztításában. vonatkozás: komm.5 társt.10 A diákok készítsék el egy tápláléklánc modelljét, kártyák, filctoll, ragasztószalag és fonál segítségével. Mondd meg, hogy hány tagja legyen a táplálékláncnak. Segítségül adhatsz a diákoknak egy listát a szóbajövő ökoszisztémákról, amelyekre a táplálékláncot fel tudják rajzolni. (például sós mocsár, korallzátony, trópusi esőerdő) Először a táplálékláncot írják le, nyilak segítségével, melyek azt mutatják, hogy melyik állat mit eszik, például fitoplankton => zooplankton => szardella => tengeri süllő. Emlékeztesd a diákokat, hogy minden táplálékláncnak termelővel kell indulnia. Ezután rajzolják fel a kártyákra az élőlényeket. Hogy teljes legyen a tápláléklánc megjelenítése, sorrendben ragasszák fel a kártyákat egy darab fonalra. (időigény:20 perc) 3-4 tanulóból álló csoportokban dolgozva, a tanulók készítsék el egy megadott ökoszisztéma - például egy sós mocsár táplálékhálózatát. Az élőlények nevét és az evési szokásaikat a csoport képességeihez mérten add meg. (7. kiegészítés) A tanulók készítsenek egy kis (kb 5 x 7,5 cm-es) kártyát a táplálékhálózatuk minden tagja számára. Ha a diákok saját maguktól készítenek táplálékhálózatot, bátorítsd őket, hogy legalább 12 tagból álljon. Minden egyes élőlénynek rajzoljanak saját kártyát. Miután a kártyácskák elkészültek, a csoportok elkezdhetik elrendezni őket egy nagy műszaki rajzlapon, vagy kartonon, arra a helyre téve a különböző élőlényeket, amilyen szerepet a táplálékhálózatban betöltenek. A termelőket a lap aljára helyezzék. A következő sor az elsődleges fogyasztókból álljon, ezután a másodlagos fogyasztók és így tovább. (Sajnos a táplálékhálózatok igen komplexek, ezért ez az elrendezés nem lesz túl könnyű.) Miután a kártyák a helyükre kerültek, oda lehet őket ragasztani. Ezután a csapatok behúzhatják (lehetőleg ceruzával) a szükséges kapcsolatokat az élőlények között, annak alapján, hogy mit esznek. Emlékeztesd a tanulókat arra, hogy a nyíl mindig arra az élőlényre mutat, ami megeszi a másikat. A legegyszerűbb egy szervezettől elindulni, mondjuk egy termelőtől, és ezt összekötni mindazon élőlényekkel, amik ezt megeszik, mielőtt továbblépnénk a következő kártyára. Amikor a csoport biztos abban, hogy minden kapcsolatot ábrázoltak, filctollal húzzák ki a nyilakat. A diákok válaszoljanak a következő kérdésekre: a. Melyek a termelők a táplálékhálózatban? b. Nevezz meg egy növényevőt! c. Nevezz meg egy húsevőt! d. A hálózatban hány élőlény mindenevő? Nevezd meg őket! e. Mi szolgál energiaforrásként az ökoszisztéma tagjai számára? f. Mi történne a táplálékhálózattal, ha a sós mocsarat rovarirtó szerrel permeteznénk, hogy elpusztítsuk a szöcskéket? g. Milyen élőlényekre lenne hatással valamilyen kémiai anyag kiömlése? h. Mi történne ezen ökoszisztéma táplálékhálózatával, ha a sós mocsarat feltöltenék, azért hogy építkezzenek rajta? (időigény: 1-2 tanóra) A tanulók 2-3 fős csoportokban szedjenek szét egy bagolyköpetet, hogy tanulmányozzák például a gyöngybagoly jellegzetes táplálékállatait. A bagoly egészben nyeli le zsákmányát. A zsákmány csontjait és szőrét nem tudja megemészteni, és ezek általában túl nagyok ahhoz, hogy keresztül haladjanak a bagoly emésztőrendszerén. Igy a bagoly felöklendezi ezeket a maradványokat (ez a köpet) mintegy 12 órával a táplálkozás után. A bagolyköpet általában sötétszürke, és 5-7 cm hosszú. Nem tartalmazza a zsákmány húsát, ezért szagtalan. Bagolyköpetet gyűjthetünk a szabadban vagy vadas parkban. Mindegyik csoport helyezze a köpetet egy fehér papírlapra. (Ez kontrasztosabb hátteret ad, így a csontok jobban látszanak.) Preparáló eszközök segítségével válasszák el a csontokat a szőrtől és/vagy tollaktól. A csontokat le is lehet tisztítani. Először vízbe kell mártani őket, majd egy fogkefével óvatosan ledörzsölni. A legtöbb köpetben számos állati maradvány található. A bagoly táplálékállat-típusait a koponyák alapján lehet azonosítani. Minden csoport jegyezze le, hogy mennyi és milyen fajta állat maradványát találta meg. A csoporteredményeket összegezzék, az osztály egészére vonatkoztatva. Kiszámíthatják a köpetenkénti átlagos zsákmányszámot is. (időigény 1-2 tanóra) Kiegészítés: A tanulók rendezzék el a csontokat egy darab kartonon, és így próbálják meg összeállítani a teljes csontvázat. Először a csontokat ragasszák össze, majd ezt a csontvázat rögzítsék a papírhoz, így látványosan be lehet mutatni egy köpet tartalmát. A Pandamónia játékon keresztül a diákok utánozzák egy pandapopuláció élelem-, víz-, levegő-, vagy élőhely- (búvóhely) hiányból eredő természetes létszámingadozásait. Ezt legjobban egy tágas helyen, pl az iskolaudvaron lehet eljátszani. Készíts négyféle nyakba akasztható medált a négy élőhely-komponens nevével, úgy mint élelem, víz, levegő, élőhely. A nyaklánc alapanyagául fonalat használj, a medál pedig egy 12 cm átmérőjű kartonkorong legyen. Készíts kb. 15 db nyakláncot mind a 4 összetevőből. Tedd őket két műanyag zacskóba, ahonnan majd ki tudod őket osztani. Számold ki a tanulókat ötösével (1,2,3,4,5,1,2,3,4,5,...). Jelölj ki két párhuzamos vonalat a földön (például betonon krétával) mintegy 20 méterre egymástól. Az egyeseket állítsd egymás mellé az egyik vonal mögé, míg az összes kettest, hármast, négyest, ötöst egymás mellé a másik vonal mögé. Az egyesek jelképezik a pandapopulációt, a többiek pedig az élőhely pandák számára nélkülözhetetlen összetevőit. (Még nem szabad nekik megmondani, hogy melyik élőhely-komponenst jelképezik a számok.) kettesek: élőhely (búvóhely) hármasok: levegő négyesek: víz ötösök: élelem A pandák és a komponensek egymásnak háttal álljanak. Minden egyes komponensnek add oda az őt megillető nyakláncot, hogy akasszák a nyakukba. Ezután minden panda döntse el, hogy ebben a körben milyen komponenst keres, és oszd ki nekik is a megfelelő medált. Például annak a pandának, aki élelmet akar, az élelem feliratú medált kell viselnie. Bizonyosodj meg, hogy a pandák nem látják a komponensek nyakában lévő medálokat, és fordítva. Szólítsd fel a tanulókat, hogy forduljanak meg, és álljanak szembe egymással. A parancsodra (egy síp nagy segítség) a pandák szaladjanak át a területen, hogy megszerezzék a választott komponenst (akik ezalatt nyugodtan állnak). Minden panda, aki megszerezte a komponensét, visszaviszi (a tanulót) a pandák oldalára. Itt a komponens szerepét játszó diák pandává válik. Ez az átváltozás azt jelenti, hogy a panda megtalálta életszükségleteit, és szaporodik. Ha a panda nem találja meg a választott komponenst, meghal, és az élőhely részévé válik, igy a komponensek oldalán marad. Ha két vagy több panda pályázik ugyanarra a komponensre, az él túl, aki elsőnek ért oda. Azok a komponensek, akiket nem választanak ki a pandák, az élőhely oldalon maradnak. A tanár minden kőr elején feljegyzi a pandapopuláció méretét, a 8-as kiegészítőben található táblázatba. (menetek száma /25/ - pandák száma). A tanulók ismét fordítsanak hátat egymásnak, és válasszanak új nyakláncokat. A pandák és a komponensek a körök között cserélhetnek medált, de a körök alatt nem. 20-25 kör után a tanulók vitassák meg, hogy mi történt a játék során. Hasznos lehet minden kör után körbemutatni a pandalétszámot ábrázoló táblázatot. A játék végén a tanulók válaszoljanak a következő kérdésekre: a. Hogyan limitálja a hozzáférhető élőhely-komponensek száma a pandalétszámot? b. Mi történik amikor túl sok panda választja ugyanazt a fajta komponenst? Hogy hívják ezt a folyamatot? c. Mely alkalmazkodási módok voltak különösen hatékonyak a pandák túléléséhez? (időigény: 1 tanóra) Kiterjesztések 11.1 A diákok ábrázolják grafikonon a Pandamónia eredményeit. (időigény: 25 perc) 11.2 A Pandamóniát alapul használva vitassák meg a tanulók a pandák veszélyeztetett helyzetét. vonatkozás: komm.13 Minden diák válasszon ki egy helyi, országos vagy nemzetközi szinten veszélyeztetettnek tartott élőlényt, és gyűjtsön róla minél több adatot. Az ábrán látható módon, drót ruhafogasok, fonal, karton és filctoll segítségével készítsenek erről az állatról egy mobilt. Mindenki kapjon egy fogast, 5 fonaldarabot (3 db 45 cm-es és 2 db 30 cm-es szakaszt) és 5 db 12 x 12 cm-es különböző színű kartonpapírt. A színes kartonlapokra más-más információt írjanak. (A lap elejét és hátulját is felhasználhatják.) 1. kártya: az élőlény neve és rajza 2. kártya: mi veszélyezteti a létét? 3. kártya: az élőlény mérete (hosszúság, tömeg), leírása és egyéb érdekes adatok 4. kártya: hol található meg, és az élőhely rajza 5. kártya: egy kreatív szlogen, hogy miért fontos megvédeni ezt ez élőlényt (időigény: 2-3 tanóra) Kiterjesztések 12.1 Írjanak a diákok egy veszélyeztetett élőlényről akrosztichonos verset. (A mondatok első betűje adja ki az állat nevét.) például: Lassú Aluszékony Jópofa Hosszúkezű Ágonélő Réveteg 12.2 A diákok képzeljék magukat egy veszélyeztetett állatfaj egyik képviselőjének helyébe, és írjanak levelet az emberiségnek. 12.3 A diákok készítsék el néhány veszélyeztetett állat papírmasé modelljét. Rajzórán fessenek egy nagy világtérképet. Amikor megszáradt, tegyék az asztalra és tegyék a különböző figurákat a megfelelő helyre. A kész anyagot kiállíthatják a termt. 43-as pontban bővebben leírt Föld Napja ünnepség alkalmával. (időigény: 5-8 tanóra) 12.4 Szervezz jelmezbált, ahol a tanulók saját maguk által készített veszélyeztetett állat-jelmezekben vonulnak fel. A mulatságra meg lehet hívni a szomszédos iskola diákjait is. (időigény: 3-4 tanóra) 12.5 Kisebb csoportokban dolgozva beszéljék meg a diákok, hogy az emberiség mennyiben járult hozzá egy bizonyos faj veszélyeztetetté válásához. Dolgozzanak ki egy hatékony tervet az élőlény megmentésére. Tervezzenek plakátot, mely meggyőzi az embereket, hogy segítsenek egy alapítványnak, melynek célja ezen megmentése. (időigény: 2 tanóra) vonatkozás: komm.5,11 társt.3 A tanulók könnyen megérthetik az emberi tevékenység élővilágra gyakorolt hatását a következő játék segítségével. Készíts 30 db nagyméretű (25 x 25 cm-es) kártyát kartonpapírból. Minden kártyára ragaszd egy veszélyeztetett élőlény nevét és képét. Az osztályt oszd két egyenlő részre, és sorakoztasd fel őket egymással szemben, kb. 10 méterre egymástól. Jó, ha fel is rajzolod a vonalakat, így egyik csoport sem jut tisztességtelen előnyökhöz. Középre helyezz a földre egy takarót, és szórd rajta szét a veszélyeztetett élőlényeket jelképező kártyákat, lappal felfelé. Minden egyes csapattag kapjon egy számot (1,2,3,4,5...). Ha páratlanul vannak, a kisebb létszámú csapatban egy embernek legyen két száma. Amikor a csapatok felkészültek, mondj egy olyan emberi tevékenységet, ami az adott élőlényt a kihalás felé sodorja. Esetleg egyéb adatokat is meg kell adnod az élőlényről. (lásd 9. Kiegészítés) Azután mondj egy számot. Ahogy a két diák meghallja a számát, szaladjanak a takaróhoz, és próbálják meg elsőként megtalálni és felemelni a megfelelő kártyát. példa: "Az állatok számát jelentősen megtizedelték, mert az agyarukból az emberek ékszert és zongorabillentyűt készítenek - hármas." Ekkor a két tanuló, aki a számok szétosztásakor hármast kapott, szaladjon a takaróhoz, és próbálja megtalálni az elefántos képet. A csapat két pontot kap minden helyesen azonosított élőlényért, és két pontot veszt minden téves választásért. (időigény: 30 perc) vonatkozás: társt.3 A legtöbb állatkertben örökbe lehet fogadni egy-egy állatot bizonyos pénzösszeg ellenében. A legtöbb helyen megengedik, hogy a csoportok kiválasszák, milyen állatot szeretnének örökbe fogadni. Az így begyűlt pénzt az állatok táplálására használják fel, és arra, hogy minél természetközelibb élőhelyeket alakítsanak ki. (itt az eredeti szövegben olyan címek vannak, ahová írva állatkerti állatokat vagy bálnákat lehet örökbe fogadni) A tanulók többet tudhatnak meg az állatok alkalmazkodóképességéről a következő játék segítségével. Krétával, vagy kis zászlók segítségével jelölj ki egy területet az iskolaudvaron. A diákok menjenek körbe rajta, és alaposan vegyenek szemügyre mindent. Ezután párokban dolgozva találjanak ki, és nevezzenek el egy olyan állatot, amely beleillik ebbe a környezetbe. Sokféle alapanyaggal lásd el őket, melyek segítségével meg tudják kreálni ezt a lényt - felhasználhatnak pipaszurkálót, fogpiszkálót, agyagot, ragasztót, szigetelőszalagot, tollakat, kartont és bármilyen más limlomot. Valaki rejtse el az újdonsült állatokat a kijelölt területen. Mondd meg neki, hogy hasonló színű és formájú dolgok közé tegye őket, hogy ne legyen túl könnyű megtalálni őket. Jegyezze fel, hogy hová rejtette az állatokat. (Ez megkönnyíti a játék végén a jól elrejtőzött állatok begyűjtését is.) Ez a személy nyilvánvalóan nem vesz részt a keresésben. A párok húzzanak számokat a sorrend eldöntésére, ahogy az álcázott állatokat felkutatják. Minden csapatnak egy perce van arra, hogy a kijelölt terület határain belül annyi állatot találjon meg, amennyit csak tud. Azok a csapatok, akikre csak később kerül sor, nem nézegethetik a területet. Amikor valaki ráakad egy állatra, vegye fel, és vigye a tanárhoz, aki feljegyzi a megtalálási sorrendet. Amelyik állatot utoljára, vagy egyáltalán nem találnak meg, annak van a legjobb rejtőszíne, és formája. Miután véget ért a kutatás, a csapatok mutassák be az osztálynak az általuk készített rejtőzködő állatkát. Minden csapat mondja meg az állat nevét, és a rejtőzködésben segítséget jelentő tulajdonságait. Jutalomként szalagot lehet adni a legjobb rejtőzködőt készítőknek, a legkreatívabb ötletért, stb. Kiterjesztés: A tanulók találjanak ki egy ettől eltérő ökoszisztémát, és vitassák meg, hogy kellene állataikat megváltoztatni, hogy azok jól beilleszkedjenek az új környezetbe. (időigény: 1 tanóra) Ebben a pontban különböző amerikai társaságok címeit lehet megtalálni, akiknél örökbe lehet fogadni egy darabnyi esőerdőt. 3-4 főből álló csoportokban dolgozva a diákok csoportosítsák az iskolaudvaron talált szemetet, hogy eldöntsék milyen típusú a leggyakoribb. Először küldd szét a diákokat, hogy 10-15 percig gyűjtsenek szemetet az udvaron. Az összegyűlt szemetet óvatosan tegyék egy újságpapírral fedett asztalra. Ezután válogassák szét, a 10-es kiegészítésben megadott táblázat segítségével. (függőleges oszlop: élelmiszer, ruhanemű, papír, fa, üveg, műanyag, alumínium, bádog - vízszintesen: darabszám, lebomlási idő (becsült), lebomlási idő (tényleges), újrahasznosítás lehetősége). A csoportok eredményeit együtt elemezzétek. Minden csoport feleljen a következő kérdésekre: a. Milyen fajta szemétből található legtöbb az iskolaudvaron? b. Találtatok olyan szemetet, amit lehetne újrahasználni vagy újrahasznosítani? c. Szerintetek hogyan lehetne az iskolaudvaron talált szemét mennyiségét csökkenteni? d. Milyen típusú szemét jelenti a legkomolyabb környezetszennyezési problémát? Indokold meg válaszod. e. Milyen emberek szemetelnek leggyakrabban? Milyen bizonyíték támasztja alá elgondolásod? A diákok szerkesszenek a kutatási eredményeket bemutató grafikont. Az eredményeket osszák meg az iskola többi diákjával is. Írjanak cikket az iskolaújságba, vagy a hangosbemondón keresztül mondják el a közleményt a reggeli vagy délutáni órákban. (időigény: 1-2 tanóra) Kiterjesztések 17.1 A tanulók végezzenek el egy hasonló szemétgyűjtést, és osztályozást lakóhelyük szomszédságában is. Ezután hasonlítsák össze az itt kapott eredményeket az iskolaiakkal. (időigény: 45 perc) 17.2 Tervezzenek a diákok egy kísérletet annak kiderítésére, vajon az iskolaudvaron található szemét összetétele változik-e a különböző évszakokkal? (időigény: 1 tanóra) 17.3 A feladat egy olyan akció tervezése és kivitelezése, melynek eredménye az iskolaudvaron található szemét csökkenése. (időigény: folyamatosan) 17.4 A tanulók tervezzenek szemétszobrokat. Ragasszanak össze különböző hulladékokat (természetesen alapos tisztitás után), és így hozzanak létre valamilyen művészi alkotást. (időigény: 1 tanóra) vonatkozás: mat.5,7 társt.11 3-4 fős csoportokban dolgozva a diákok próbáljanak meg olajfoltot vízfelületről eltávolítani. Minden csoportnak adj egy vízzel félig telt műanyag lavórt. Tegyenek a vízbe pár csepp ételfestéket, keverjék össze, majd adjanak hozzá kb. 5-10 ml étolajat. (Ne használjatok motorolajat!) Sokféle eszközt kínálj fel az olajfolt eltávolításához. A javasolt anyagok és eszközök a következők: fonál (az olajfolt körbekerítéséhez), zeolit zúzalék, sütőpor és/vagy hintőpor (felszívják és összetömörítik az olajat), szemcseppentő (az olaj felszívásához), nedvszívó rongy, és detergensek (emulgeáló anyagok). Ezek segítségével a diákok próbálják meg az edényben lévő vizet megtisztítani az olajtól. Ezután kérd meg őket, hogy értékeljék az egyes módszerek hatékonyságát. A csapatok fejlesszék ki a legjobb tisztítási módszereket, és teszteljék őket. (időigény: 1 tanóra) Kiterjesztés: A madarak gyakran esnek áldozatul az olajszennyezésnek, mivel a tollukat vastag olajréteg fedi be. Adj egy pár tollat a csoportoknak, hogy kipróbálják, milyen hatással van az olaj a madarakra. A csapatok dolgozzanak ki különböző technikákat a tollak megtisztítására. (időigény: 30 perc) vonatkozás: komm.4 társt. 11, 16 Helyi vagy országos lapban talált cikk alapján játsszatok el a következőhöz hasonló szimulációs gyakorlatot. Például a Virginia államban lévő Norfolk városában az építendő új baseball stadion pontos helyét próbálják eldönteni. Egyesek az Elisabeth folyó partján lévő érintetlen területre tervezik a létesítményt. Mindkét oldalon álló érdekcsoportokból képviseljen valakit egy-egy diák. Logikus érveket hozzanak fel a stadion megépítése mellett vagy ellen a többi diák előtt, akik a városi elöljárókat képviselik. Ők objektív szervként viselkedjenek, és a hallott érvek meggyőző ereje alapján hozzanak döntést. (időigény: 2-3 tanóra) A 11. Kiegészítőben elmagyarázott HDM (Hatásos De Mérgező) szimulációs játék segítségével a diákok jobban megértik a rovarirtó szerekkel kapcsolatos ellenérzéseket és a különböző álláspontokat. A játék I. és II. része 1 tanóra alatt teljesíthető, a III. részt pedig a következő órán lehet feldolgozni. Mondd el az I. részben leírt információt. A tanulók gondolják végig, melyek a vitában résztvevő különböző érdekcsoportok, és hogy a TBT (Tributiltin) használata mellett vagy ellen vannak. Vitassák meg a Környezetvédelmi Hivatal szerepét, ahol eldöntik, hogy egy vegyi anyag, például egy rovarirtó szer használható-e. A diákok találják ki, hogy milyen kérdéseket tehet fel ez a hivatal az ügyben érintett különböző csoportoknak. Számold ki a diákokat (1,2,3,4,5,1,2,3,4,5...), és minden számhoz rendelj egy-egy csoportot. Például az egyesek legyenek a Környezetvédelmi Hivatal képviselői, a kettesek halászok, stb. A Hivatal tagjai ismerjék a kritériumokat, melyek alapján elbírálják a meghallgatott álláspontokat és javaslatokat. Kérdezd meg, hogy szerintük kellenek-e még más szempontok is, vagy hogy van-e a tényezők között olyan, amit fontosabbnak ítélnek a többinél, és hogy akarják-e, hogy ez nagyobb súllyal szerepeljen a döntéshozatalnál a többinél. Esetleg meg akarnak-e még fogalmazni néhány kérdést az érdekcsoportoknak. Emlékeztesd őket, hogy nem kell egyértelműen a TBT ellen vagy mellett dönteniük. Az "arany középutat" is választhatják, azaz megengedhetik a TBT használatát bizonyos megszorításokkal. Változatok 1. A tanulók újságcikkek alapján foglaljanak állást az ügyben. 2. Változtasd a vitában résztvevő csoportokat. A választható csoportok: halászok, a festéktársaság elnökei, tengeren nyaraló turisták, Greenpeace, Haditengerészet, környezetvédők, hajóépítő munkások és szakszervezetek, hajógyárak igazgatói és tulajdonosai. Vess fel az osztálynak egy vitás kérdést. Az alábbiakban megadunk néhány lehetséges témát. A diákok kis csoportokban dolgozva szembenálló érdekcsoportokat képviseljenek. (időigény: 2 tanóra) a. Az emberi szervátültetéseknél inkább állatokat kellene használni donorként? b. Vegyen-e részt az USA (vagy akár Magyarország) az esőerdők megmentéséért folyó küzdelemben, habár területén nincs ilyen? c. A hagyományos energiaforrásokat (szén, olaj, gáz) váltsák-e fel az alternatívak (szél-, geotermikus-, nap-, víz-, és nukleáris energia)? d. Mit gondoltok, a nukleáris energia biztonságos és széles körben használható erőforrás? e. Szükségesek-e az állatkísérletek? És etikusak? vonatkozás: komm.4,6 társt.11 Adj minden diáknak egy tiszta műanyagzacskót. Kérd meg őket, hogy minden szemetet, amit a nap folyamán termelnek - attól kezdve hogy reggel felkelnek, addig amíg le nem fekszenek este -, tegyenek a zacskóba. Mondd meg nekik, hogy ezt a zacskót mindenhová vigyék magukkal. Elég nehéz megérteni, mit jelent az az 1,5-2,5 kg szemét, amit egy átlagember naponta produkál, amíg nem látjuk és érezzük közvetlenül. Biztos lesznek olyan járókelők, akik nem állják meg, hogy meg ne kérdezzék a diákoktól, hogy mit csinálnak. Ezzel a tanulók megkapják a lehetőséget arra, hogy másokat is a hulladékmennyiség csökkentésére, újrahasználásra és újrahasznosításra ösztönözzenek. Ha a zacskóban nincsenek romlandó élelmiszermaradványok, a tevékenységet több napig, vagy akár egy hétig is folytatni lehet. (időigény: folyamatos) vonatkozás: mat.7 3-4 tanulóból álló csoportok vizsgálják meg, hogy a mindennap használt anyagok mennyire környezetbarátak, és mennyi idő alatt bomlanak le, azáltal hogy egy "fordított kertet" ültetnek. Mielőtt hozzákezdenének a tevékenységhez, feltétlenül szerezd meg az iskolavezetőség hozzájárulását, mivel mindenféle dolgokkal telepakolt edényeket kell majd eltemetni az iskolaudvaron. Szerezd be az alábbi dolgokat (vagy kérd meg a diákokat hogy hozzanak otthonról amennyit csak tudnak): zsírpapír, jegyzetfüzet lapok, alumíniumfólia, papírpelenka, műanyagpohár, eldobható borotva, ceruza, műanyag toll, papírtörölköző, falevelek, narancshéj, banánhéj, hot-dog, almacsutka, vatta, műanyagzacskó, vászonpelenka, alumínium doboz, konzervdoboz, tejeszacskó, papírtányér, műanyag üdítősüveg. A csoportok válogassák szét a különböző dolgokat, és becsüljék meg, hogy mennyi idő alatt bomlanak le teljesen. Szórjanak földet a műanyagtálca aljára, és óvatosan helyezzenek rá minden egyes dolgot úgy, hogy ne érintsék egymást. Ezután fedjék le őket földdel. Majd az egész tálcát süllyesszék a földbe, és temessék be. Így egy miniatűr hulladéktemetőt hoztak létre. Jelöljék meg az eltemetett tálcák helyét, hogy később is meg lehessen őket találni. Az előre megtervezett időpontokban ássák ki a dolgokat, az alábbi táblázat szerint: 1.csoport 30 nap- 1 hónap 2.csoport 60 nap- 2 hónap 3.csoport 90 nap- 3 hónap 4.csoport 150 nap-5 hónap 5.csoport 210 nap-7 hónap 6.csoport 270 nap-9 hónap 7.csoport 300 nap-10 hónap A csoportok jegyezzék fel a kapott eredményeket, azt, hogy melyik anyag bomlott már le, és melyik nem. Feleljenek a következő kérdésekre: 1. Mit jelent az hogy valami biológiai úton lebomlik és mi az a lebomlás? 2. A kísérletben szereplő anyagok közül melyek tekinthetők környezetbarátnak? 3. Körülbelül mennyi időt vesz igénybe a kísérletben szereplő anyagok lebomlása? 4. Milyen egyéb alternatívái vannak a szemét hulladéktemetőkbe szállításának? 5. Miért fontos hogy csak környezetbarát termékeket használjunk? (időigény: folyamatos) Kiterjesztések 23.1 A diákok írjanak az iskolaújság számára a kísérlet eredményeit összegző cikket. Legyen benne szó a hulladék-elhelyezés lokális és globális problémáiról is. (időigény: 30 perc) 23.2 A diákok ábrázolják időegyenesen az egyes anyagok lebomlásához szükséges időt. (időigény: 30 perc) 23.3 Párokban dolgozva a tanulók írjanak az újrahasznosítást népszerűsítő ismeretterjesztő cikket, melyet olvassanak be az iskolarádióban. (időigény: 20 perc) 23.4 Válassz ki valamilyen újrahasznosítható anyagot. Meséld el hogy a közelben hol, és hogyan hasznosítják újra ezt az anyagot. Az osztály készítsen egy olyan térképet a városról, amelyen a hulladékhasznosító központok is megtalálhatóak. (időigény: 2-3 tanóra) vonatkozás: komm.18 mat.4,9 társt.6 Szervezz kirándulást a helyi szeméttelepre. Kérd meg a helyi hulladék-elhelyezési testület képviselőit, hogy beszéljenek a szemétlerakással kapcsolatos problémákról, és arról, hogy ők hogyan próbálják ezt megoldani.(pl. újrahasznosítás) Esetleg összehasonlíthatják a hulladéktemetőket a szemetet egyszerűen a folyóba öntő létesítményekkel. (időigény: 3-4 tanóra) Kiterjesztés: A diákok tervezzenek folyamatábrát, mely bemutatja, hogy milyen utakon jut el a szemét otthonukból a végső lerakóhelyre. (időigény: 20 perc) vonatkozás: komm.5 A háztartási hulladék több, mint fele olyan szerves anyag, amit remekül lehetne komposztként hasznosítani. Egy ember évente mintegy 5400 kg szerves hulladékot termel. Szerezz be komposztáló edényeket. Helyezzétek el őket az iskolai büfében a szerves hulladék összegyűjtésére. A termelt komposzt felhasználható az iskolai veteményeskert virágágyásaiban. (időigény: folyamatos) Variációk: 25.1 Kisebb mennyiségű szerves hulladékból is készíthető komposzt. Az osztályteremben helyezzetek el kétliteres üdítős üvegeket. Ezek lesznek a rothasztó kamrák. Szakkönyvekben nézz utána, hogy pontosan hogyan kell komposztot előállítani. 25.2 Készíts, vagy szerezz be egy (giliszták segítségével) biohumusz előállítására szolgáló dobozt. Ez a módszer sokkal gyorsabb, mint a hagyományos komposztálás, és a giliszták ürüléke tápanyagokban gazdaggá teszi a talajt. A földigiliszták ugyanannyi táplálékot képesek elfogyasztani minden nap, mint amennyi a testsúlyuk. Ezenkívül gyorsan szaporodnak. Számos biohumusz-termeléssel kapcsolatos könyv hozzáférhető, és a gilisztákat is könnyen be lehet szerezni. A diákok különféle régi papírokból (újságpapír, karton, papírzacskó, selyempapír, cukorkapapír) készítsenek újrahasznosított papírt a 12. kiegészítésben leírt módon. Először tépjék a régi papírt darabokra, és áztassák egy vödör langyos vízben több órán keresztül. Majd addig verjék habverővel, míg teljesen homogén masszává nem válik. Ekkor kukoricakeményítőt és vizet kell hozzáadni (3 evőkanál keményítő kell egy csésze vízhez). Miután alaposan összekeverték, merjék a masszát a kívánt méretű keretbe foglalt szúnyoghálódarabra. A massza a teljes felületet fedje le, kb. 3 mm vastagon. Ezután el kell távolítani a felesleges vizet, amihez ki kell nyomkodni a nedves masszát egy réteg újságpapírral, esetleg egy sodrófa segítségével. Az így kinyomott réteget pár napig hagyni kell száradni. Az újonnan készült papírt fel lehet használni vászonként - haiku versek, környezetvédelmi költemények, környezetszennyezésről szóló rap dalok, vagy természetvédelmi témájú akrosztichonok írásához. Kiterjesztés: Az így elkészített újrahasznosított papírra írják a diákok a szülők és a különleges vendégek meghívóit a termt. 43-ban leirt Föld Napja ünnepség rendezvényeire. vonatkozás: komm.9,11,14,17 Szervezz az iskolában újrahasznosítási akciót. A diákok döntsék el, hogy milyen anyagokat lehet a városban újrahasznosítani, és összegyűjtésükre helyezzenek el edényeket az iskolaudvaron. Egyéb anyagok mellett a diákok gyűjthetik a következő dolgokat: alumínium, bádog, és egyéb fém konzerves dobozok, üveg, műanyag, újságpapír, irodai papír, számítógéppapír, karton, telefonkönyvek és tejesdobozok. Kezdeményezz barátságos újrahasznosítási versenyt az iskolai klubok között, vagy más iskolákkal. vonatkozás: mat.7 Szervezz üzemlátogatást a közelben lévő újrahasznosítási központba. Kövessétek végig például egy alumíniumdoboz útját attól kezdve, hogy megérkezik, addig, amíg készen nem áll arra, hogy új terméket készítsenek belőle. A diákok gondolkodjanak azon, hogy milyen termékeket lehet előállítani az újrahasznosított anyagokból. vonatkozás: társt.6 3-4 főből álló csoportok vizsgálják meg különböző fagyasztott termékek csomagolását, abból a szempontból, hogy melyik cég által forgalmazott termék csomagolása a leginkább környezetbarát. Egy csoport egyféle terméket kapjon. Azonosítsák a csomagolóanyag fajtáját, döntsék el, hogy az anyag újrahasznosítható-e, és mennyi időre van szüksége a teljes lebomláshoz. Az így megszerzett információt vezessék fel a 13. kiegészítés 1. adatlapjára. Minden csoport mérje le a fagyasztott étel teljes súlyát, és azt, hogy a csomagolás mennyit nyom. Ezekből a mérésekből a diákok kiszámíthatják, hogy a termék össztömegének hány százaléka a csomagolás. Ezután mérjék meg a fagyasztott étel csomagolásának térfogatát. Ha szabálytalan alakú merev testtel van dolguk, ismert mennyiségű vízzel töltsék fel. A térfogatmérés alapján megtudják, mennyi helyet foglal el a csomagolás a szeméttelepen. Az eredményeket a 2. adatlapon rögzítsék. Ezután számítsák ki a 3. adatlapon megtalálható képlet segítségével a különböző mélyhűtött termékek környezetvédelmi rátáját. (időigény: 1-3 tanóra) 3-5 főből álló csoportokban dolgozva a tanulók a "zöld" termékekről és fogyasztásról tudott dolgok segítségével tervezzenek vagy állítsanak össze és nevezzenek el egy környezetbarát terméket vagy találmányt. Minden termék (legyen akár ruhanemű, étel, tisztítószer, háztartási gép, piperecikk, kozmetikum, babaápolási-, vagy luxuscikk) csökkentsen legalább egyet az alábbiak közül: savas eső, üvegházhatás következtében fellépő globális felmelegedés, az ózonréteg elvékonyodása, levegő-, víz-, és talajszennyezés és a termelt hulladék mennyisége. A termék megbízható, környezetbarát és viszonylag olcsó legyen. Minden csoport egy kartonlapon tervezze meg a kitalált termék reklámját. Írjanak olyan hirdetést is, amit videóra lehet rögzíteni. A diákok mutassák be hirdetéseiket, reklámjaikat és termékeiket egy független személyekből álló zsűrinek (akik lehetnek iskolai adminisztrátorok, a tantestület hivatali ügyekkel foglalkozó tagjai, esetleg üzletemberek). A testület értékelje a termékeket, és adjanak jutalmat a leghatékonyabb és a legkreatívabb találmányokért. A díj lehet például ajándék vásárlási utalvány egy környezetbarát termékéket árusító boltba, vagy egyéves tagság a diák által választott környezetvédő egyesületbe. A diákok mérjék le, hogy mennyi vizet pocsékolnak el, amikor a csapot addig folyatják, amíg a víz hőmérséklete meleg nem lesz. Kérd meg a diákokat, hogy mindenki hozzon be egy egy vagy két literes műanyag üveget. Ezek térfogatát az osztályban pontosan mérjétek le. Otthon mindenki válasszon ki egy melegvizes csapot, és tegyen alá egy nagy vödröt. A kísérlet előtt legalább 15 percig senki ne használjon meleg vizet. Nyissák ki a melegvizes csapot, és folyassák a vizet a vödörbe, amíg el nem kezd melegedni. Amikor a viz már langyos, a csapot el kell zárni. Így a diákok megtudhatják az elpocsékolt vízmennyiséget, úgy, hogy a vödörben összegyűlt vizet lemérik a kalibrált üveg segítségével. A fenti mérést még legalább négyszer meg kell ismételni, a próbák között mindig legalább 15 perces szüneteket hagyva. Az ötödik mérés után a diákok kiszámolhatják a víz felmelegedését megelőzően átlagosan elpocsékolt vízmennyiséget. A diákok megismételhetik a méréssorozatot egy másik otthoni csappal, vagy az iskolában, és összehasonlíthatják eredményeiket osztálytársaik adataival. Soroljanak fel a diákok olyan lehetőségeket, ahogy az elpocsékolt vizet fel lehetett volna használni. Ha tudják, hány lakója van a városnak, a megyének vagy az országnak, kiszámíthatják, hogy a megadott nagyságú területen naponta mennyi vizet pocsékolnak így el. Úgy számoljanak, mintha mindenki naponta egyszer folyatná így a vizet (Bár tudjuk hogy ez naponta többször történik). Változat: Hasonlóan, a diákok mérjék meg, hogy naponta mennyi vizet pocsékolnak el, ha folyó víznél mosnak fogat. Becslések szerint az átlagember minden fogmosásnál 3,8 l vizet használ fel, ami naponta 7-8 liter vizet jelent. A diákok jegyezzék fel, hogy egy hétig mennyi vizet használnak el a fogmosások alkalmával. Találjanak ki olyan fogmosási módokat, melyekhez kevesebb vízre van szükség. Sőt, próbáljanak fogat mosni egy pohár (240 ml) víz felhasználásával. Ezt beszéljék meg egymással, és hasonlítsák össze a kigondolt víztakarékossági technikákat. Azzal, hogy az egyes fogmosásoknál felhasznált átlagos 3800 ml vizet így sikerült lecsökkenteniük, kiszámíthatják a megspórolt víz mennyiségét. Számolják ki, mennyi vizet takaríthatnak meg egy hét, egy hónap vagy egy év alatt. vonatkozás: mat.12 3-4 főből álló csoportokban dolgozva a diákok tervezzenek "zöld felülvizsgálatot" amit véghez lehet vinni az otthonokban, irodákban és iskolákban egyaránt. Ennek alapján megtudhatják, mennyire tartják az emberek fontosnak a környezetvédelmet. Az otthoni felülvizsgálat során például megkérhetik a családtagokat, hogy vizsgálják meg, milyen élelmiszerek vannak a konyhában túlcsomagolva. A csapatok találjanak ki általuk fontosnak tartott vizsgálati szempontokat. Ne felejtsék el, hogy minél több kérdést tesznek fel, annál több választ kapnak. Különböző környezetvédelmi témájú könyvekben utána lehet nézni, hogy milyen témájú kérdések merülhetnek fel. vonatkozás: komm.19 Ha elég szerencsétek van, és van fás rész az iskolaudvaron (és megvan az iskolavezetőség engedélye is), a következő feladat segítségével a diákok átérezhetik a felelősséget, amit egy olyan ösvény tervezése és megépítése jelent, melyen az iskola diákjai önállóan végighaladva környezeti ismereteiket bővíthetik. A helyi erdészet dolgozói és botanikusok segítségével a diákok azonosítsák a fákat, cserjéket és virágokat. A diákok egy terepkalauzt is készíthetnek, ami leírja az egyes állomáspontok közelében található megfigyelendő dolgokat, és az adott helyen teljesítendő feladatot. Magnókazettára felvett szöveg is segíthet a csoportok tájékoztatásában. Diavetítés vagy videofilm segítségével is be lehet röviden mutatni az útvonalat, indulás előtt. Kiterjesztések 33.1 Néhány diákot képezz ki vezetőnek. Ők vihetik végig a többi osztályt a kijelölt útvonalon. Ezenkívül órát is tarthatnak a környezet-, és természetvédelemről a túra előtt és/vagy után. Ez a kiterjesztés különösen nagy segítség olyan tanároknak, akik nem igazán szeretnek szabadtéri órákat tartani. 33.2 Kérj meg helyi szakértőket, hogy tartsanak osztálytermi előadásokat a témáról. Vagy a helyi erdész például elviheti a diákokat egy rövid túrára, és megmutathatja nekik, hogy lehet meghatározni egy fa korát és magasságát. Érezzék át a diákok, hogy mit jelent egy természetes vadvirágos kertet létrehozni az iskolaudvaron. (Először kérj engedélyt az iskola vezetőségétől). Kérj meg helyi botanikusokat (pl. a botanikus kerttől, természetvédelmi csoportoktól, vagy a múzeum egyik munkatársát), hogy segítsenek a kert megtervezésében. Magokat és palántákat általában olcsón be lehet szerezni a helyi csemetekertből (speciális kiárusítások alkalmával, vagy adományként) vagy a különböző szervezetek által rendezett vásárokon. A termt. 26 során kész1tett komposzt felhasználható a talaj javítására. A helyi közterület-fenntartó vállalat képviselője esetleg segít ingyen virágföld beszerzésében. vonatkozás: komm.2 A diákok hozzanak létre a hátsó udvarban természetes élőhelyet valamilyen állat számára. Bármilyen élőhelyhez nélkülözhetetlen élelem, víz, búvóhely, és elegendő terület, ahol az állat szaporodni tud, és fel tudja nevelni kicsinyeit. Az élőhely-komponensek kombinációi és típusai nyilvánvalóan a vizsgálandó élőlény igényeitől függenek. A helyi természetvédelmi csoport, vagy a csemetekert dolgozói segíthetnek a diákoknak az élelmet, jó illatot, menedéket és kellemes látványt nyújtó őshonos fák, cserjék és virágok kiválasztásában. A növények sokfélesége számos állatot fog vonzani. Madárfürdőt, odút és etetőt technikaórán készíthetnek a diákok. [Itt ismét amerikai címek és könyvek felsorolása következik, ahonnan a témáról bővebb információ nyerhető.] vonatkozás: komm.2 Szervezz plakátversenyt a Föld Napja alkalmából. A diákok rajzoljanak olyan képeket, melyeken azt ábrázolják, mit tehetnek ők (vagy mások) a környezet megóvása érdekében. A rajz szólhat az esőerdők védelméről, a globális felmelegedésről (az üvegházhatásról), a talaj, a levegő vagy a víz szennyezéséről, a természetes erőforrások kimerüléséről, az ózonréteg elvékonyodásáról, a savas esőről, az állatok és növények kipusztulásáról, vagy a veszélyes hulladékokról. Adj meg irányelveket a plakátok készítéséhez, vagy felhasználhatod a 14. kiegészítőben megadott sémát. A diákok sokféle eszközzel dolgozhatnak (tinta, kollázs, festék, filctoll, fényképek, stb.). Kérd meg a helyi vállalatokat, hogy adományozzanak apró, környezetbarát ajándékokat jutalomképpen. Kiterjesztések 36.1 A kommunikációs képességeket fejlesztő tanárral együttműködve írassatok a fogalmazást a választott témáról. 36.2 A diákok készítsenek a témáról érdekes, aktuális és informatív ismeretterjesztő kiselőadást. Vedd fel videóra a kész előadásokat, és április hónapban minden nap vetíts le kettőt. Változat A környezetvédelmi vagy természetvédelmi témájú kiselőadásokból is szervezz versenyt. Az elbírálásnál vedd figyelembe a tartalmat, eredetiséget, pontosságot, hasznosságot, és a nyelvtani helyességet is. vonatkozás: komm.8,11 Szervezd meg az iskolaudvar, vagy az iskola területének kitakarítását. A diákok osztályozzák a gyűjtött szemetet, és jegyezzék fel az eredményeket. Minden olyan fajta szemetet, amit újra lehet hasznosítani, vigyenek el a megfelelő helyre. vonatkozás: komm.7 A diákok válasszanak ki, és bojkottáljanak egy olyan terméket, amiről úgy gondolják, hogy káros a környezetre. Írjanak az ezt előállító vállalat igazgatójának levelet, amelyben kifejtik, hogy szerintük miért káros a termék. Általában a dobozon található levélcím. Azt is írják le, hogy bojkottálni fogják a terméket, amíg az nem lesz környezetbarát. Petíciót is csatoljanak a levélhez - így könnyebben meg lehet győzni az embereket a változások szükségességéről. A petícióra ilyen egy séma: Mi, alulírottak, úgy gondoljuk, hogy az Önök által gyártott ....................... termék káros a környezetre. Ezért bojkottálni fogjuk ezt a terméket, amíg az Önök vállalata piacra nem bocsát egy környezetbarát változatot. Minél több ember írja alá a petíciót, annál nagyobb lesz a hatása. vonatkozás: komm.11 A diákok írjanak levelet egy helyi vagy országosan ismert politikusnak, melyben leírják véleményüket az illető környezetvédelmi aktivitásáról (vagy inaktivitásától). Ha a politikusok viszonylag rövid időn (pár héten) belül 20-25 levelet kapnak egy bizonyos témával kapcsolatban, általában érdeklődni kezdenek iránta. A diákoknak nyilvánvalóan járatosnak kell lenni az adott politikus területüket érintő környezetvédelmi álláspontját illetően. A hatékony levélnek vannak bizonyos tulajdonságai. A levél írása során szem előtt kell tartani a következő útmutatásokat: a. Használd a megfelelő megszólítást és titulust. b. Egyértelműen hivatkozz egy-egy jogi kérdésre vagy törvénycikkelyre, és nevezd meg a számát is. c. Legyél rövid, lényegretörő és udvarias. vonatkozás: komm.1 társt.17 Állíts össze globális környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos, statisztikákon és tényeken alapuló tesztet. A kérdések összeállításakor minél több helyi példát használj fel. példakérdés: 18 hónap alatt az USA lakosai annyi eldobható papírpelenkát használnak fel, hogy ha egymás mellé raknánk őket, innen elérnénk a. New Yorkig b. San Franciscoig c. Párizsig d. a Holdig (a helyes válasz a d, a Holdig) vonatkozás: társt.1 Helyhatósági és környezetvédelmi szervezetek segítségével bátorítsd a diákok részvételét helyi környezetvédelmi megmozdulásokon, pl újrahasznosítási akciókban, szemétszedési akciókban a környéken és a vízparton, utcák, patakok, és mocsaras területek örökbefogadásában. Vegyenek részt környezetvédelmi konferenciákon, a Föld Napja ünnepségen, és a Madarak Fák Napján. A diákok szervezzenek a város lakói számára is megtekinthető környezetvédelmi kiállítást, vagy konferenciát. A kiállításon szerepelhetnek a következő dolgok: - A helyi környezetvédelmi szervezetek által szponzorált információs sarkok - Kiállítás a diákok munkáiból - Diákok, tanárok, vagy szakértők előadásai - Az iskola zenekara, kórusa vagy együttese által előadott környezetvédelmi koncert - Környezetvédelmi filmfesztivál - A kisebb gyerekeknek környezetvédelmi témájú játékok tanitása vagy bábszinház - Irodalmi est vonatkozás: komm.12,15,17,20 mat.10,11 társt.1,3,5,6,10,12,13,14,15,16 A diákok tervezzenek és szervezzenek meg egy ünnepséget a Föld Napjára. Legyenek kiállítások és felolvasások a diákok munkáiból, tegyenek ígéreteket a "zöldebb" életvitelre, énekeljenek környezetvédő dalokat, és ültessek el egy szimbólumértékű fát. vonatkozás: komm.15,20 mat.8 A diákok tervezzenek az élővilág védelmére bíztató matricákat. Ilyen témák lehetnek, mint a veszélyeztetett élőlények védelme, újrahasznosítás, alternatív energiaforrások, környezetszennyezés, és -védelem. A szlogeneket megírhatják a kommunikációs órán, a rajzot pedig rajzórán lehet elkészíteni. Vágjanak ki egy megfelelő méretű darabot fehér öntapadós papírból, és erre rajzoljanak filctollal. vonatkozás: komm.10 Ebben a pontban az eredeti szöveg egyéb könyveket ajánl, melyekben olyan Föld Napi játékok és tevékenységek találhatók, melyben a szülő és gyerek együtt vesz részt. Ezek révén a családok megtudják, hogyan működhetnek ők is közre a bolygó megmentésében. A következő témákat sorolják fel: energia, szemét, újrahasznosítás, mérgező anyagok és a víz. A természettudományos tevékenységek legtöbbjét el lehet végezni egy iskolai ökológiai szakkör keretein belül. Ha ez a klub megalakult, felveheti a kapcsolatot a körzet más iskoláinak hasonló csoportjaival, környezetvédelmi hálózatot alkotva. Társadalomtudományok Tájékozódási pontok A tanulók - megvizsgálják az élővilág megőrzésére irányuló korai intézkedések előnyeit és hátrányait - térképeket és grafikus információt elemeznek - megismerik az Egyesült Államok főbb nemzeti parkjainak nevét és elhelyezkedését - párhuzamot vonnak az amerikai történelem és a környezetvédelem között - megvizsgálják az aktuális környezetvédelmi törvénycikkelyeket Javasolt tevékenységek A tanulók tervezzenek olyan társasjátékot, amely az amerikai történelem környezetvédelmi mozgalmainak előnyös és hátrányos vonatkozásain alapszik. Kapjanak szerepet az ország növekedésével fellépő problémák is. A játék mutasson be híres embereket, helyeket és eseményeket (például Theodore Roosevelt, a Föld Napja, és a nemzeti parkok). Miután kitalálták, próbálják ki a játékokat egymással. vonatkozás: termt.40,42 A diákok tanulmányozzák a Bioszféra 2. projectet. Vegyék szemügyre számos nézőpontból-politikai, közgazdasági és szociális szempontok alapján. Miután megismerték, próbálják megtervezni a saját Bioszféra Programjukat, és magyarázzák meg, hogy ez miért lenne sikeres és hasznos hazájuk, és az egész világ számára. vonatkozás: termt.2 A tanulók soroljanak fel veszélyeztetett élőlényeket, és azok természetes élőhelyeit. Ezután a világtérképen helyezzenek el egy képet vagy rajzot minden élőlényről a megfelelő helyre. Egyénileg vagy kis csoportokban kis térképekkel dolgozzanak. Ha az osztály együtt oldja meg a feladatot, nagyméretű térképet használjanak. vonatkozás: termt.11,12,38 A diákok játsszák el a 15. kiegészítőben bővebben kifejtett "Parkolj le itt" játékot. Ehhez olyan térképekre van szükség, melyekre rajzolni lehet. A játék az alapvető földrajzi ismeretekre összpontosít - irány, földrajzi szélesség és hosszúság, államok és folyók elhelyezkedése, stb. Lehet egyénileg vagy párosan játszani. Willie Nelson "On the Road Again" című száma jó bevezetés az órához. Mondd meg a diákoknak, hogy tegyenek úgy, mintha a dalt utazás közben hallgatnák az autórádión. A játék kiindulópontja Virginia állam, úti céljait pedig igényeidtől függően változtathatod. vonatkozás: komm.7 mat.13 A tanulók rajzoljanak papírtányérokra. A rajzok azt ábrázolják, hogy mit tehet egy egyszerű diák az élővilág megmentése érdekében. A rajzokon jól ismert rajzfilmfigurák is szerepelhetnek. Ha a tányérok tetejét kilyukasztják, fel is lehet őket akasztani az osztály, a folyosó, vagy a büfé falára. vonatkozás: termt.38 Adj minden tanulónak egy térképet a városról, és a helyi újrahasznosítási központok listáját. Találják meg a térképen a megadott helyeket, azután feleljenek az irányokkal és távolságokkal kapcsolatos kérdésekre. Változat: Ábrázolják a városban található újrahasznosítási központok különböző típusait vonalas, oszlop, kördiagramok vagy piktográfok segítségével. vonatkozás: komm.18 termt.20,25,38 A diákok gondolatban térjenek vissza az 1930-as évekhez. Gondoljanak ki és adjanak elő egy két perces rádiós bejelentést, ami a Polgári Megőrzési Testület törekvéseit mutatja be. Jelöljék meg, hogy a Testület hogyan segíti a 30-as évek gazdaságának és környezetvédelmének fellendülését, és buzdítsanak minden fiatalt a csatlakozásra. A diákok soroljanak fel a Tenessee Valley Authory project sikerességét alátámasztó érveket. Rajzolják be térképen az érintett területet, és a főbb öntözőcsatornákat és gátakat, melyeket ekkor építettek. Ezenkívül mutassák be, milyen pozitív hatása volt ezeknek az intézkedéseknek a terület közelében élő emberek életére. A tanulók mutassák be, hogy a Nagy Gazdasági Válság mennyiben világította meg a hosszú távú földhasználati tervek szükségességét. Az aszályos elsivatagosodó területeket is felhozhatják példaként. Oszd fel az osztályt 5 csoportra, és mondd meg, hogy képzeljék el a következő helyzeteket. Az első csoport egy hatalmas szabadtéri koncerten vesz részt, a második egy városi parkban piknikezik, a harmadik a folyóparton kempingezik, a negyedik a főutcán sétál, az ötödik csoport pedig az öbölben vagy az óceánban úszik. Minden csoport sorolja fel, hogy milyen környezetkárosításokat tapasztalnak. Két diák helyszíni tudósitóként járja végég a különböző helyeket, és kérdezgesse a csoportokat a tapasztaltakról, és arról, hogy mit fognak tenni a pusztítások ellen. vonatkozás: komm.18 termt.7,38 A táblázatot kitöltve a diákok magyarázzák meg, hogy a levegő, a talaj és a vizek szennyezése, valamint a zaj milyen gazdasági, politikai és szociális gondokat von maga után. A válaszokhoz újság-, és folyóiratcikkeket is felhasználhatnak. vonatkozás: komm.1,2,4,5 mat.1,2 termt.16,17,18 A tanulók rajzoljanak képregényt a Föld megtámadásáról. A támadók is földlakók legyenek. A képregények készülhetnek papírtányérokra is, igy ki lehet őket tenni a falra. A komm.15-ben írjanak történetet a rajzokhoz. vonatkozás: komm.15 termt.38 A diákok tanulmányozzák egy tó, folyó, mocsár, erdő, öböl vagy hasonló ökoszisztéma földrajzát. Ezután találjanak ki és adjanak elő olyan rövid jeleneteket, vagy bábjátékot, mely bemutatja az ökoszisztéma lakóinak életét. vonatkozás: komm.1,4 termt.38 A termt.4. és 5. gyakorlatából megtudott információ átgondolása után a diákok rajzolják fel az örökbefogadott terület térképét. Ezt fel lehet használni a komm.17-ben készített utazási prospektushoz is. vonatkozás: komm.17 mat.10 termt.4,5,42 A diákok rajzoljanak egy olyan időskálát, amin bejelölik a természetvédelem mérföldköveit. Jelöljenek be embereket (Theodore Roosevelt) és eseményeket is (pl az első Föld Napja). vonatkozás: termt.42 Világtérképen jelöld be a "forró pontokat", mint például Alaszka (olajszennyezések), Kuwait (olajtüzek) és az Amazonas (esőerdők pusztulása). A diákok találjanak ki szimbólumokat az egyes helyek jelölésére. Helyezzék el ezeket a szimbólumokat a térkép jelmagyarázatában is. vonatkozás: termt.16,18,42 A diákok írjanak levelet egy kongresszusi tagnak, az iskola tervéről, azaz Amerika megtisztításáról. Kérjék meg ezt a személyt, hogy hívja fel a terület többi iskolájának figyelmét erre a tervre, és buzdítsa őket csatlakozásra. vonatkozás:komm.1 termt.39 Átfogó tevékenységek A témához kapcsolódó átfogó tevékenységekben minden tanuló aktív részvételére szükség van. A továbbiakban ilyen játékokat és tevékenységeket írunk le. 1. Terepnap Szervezz kirándulást a helyi parkba vagy botanikus kertbe. Állíts fel néhány állomáshelyet, ahol a diákok körforgalomban haladnak végig. Minden állomáson más-más természetet bemutató játékkal, ökológiai szemléletet erősítő tevékenységgel vagy a környezetük jobb megértését fejlesztő feladattal találkozzanak. Az alábbi példák közül az első ötöt Joseph Cornell : Sharing Nature with Children cimű könyvéből vettük. Rókavadászat Állíts össze egy olyan 20-25 dologból álló listát, melyek megkeresése kreatív gondolkodást és a környezet alapos megfigyelését igényli. Feltétlenül hangsúlyozd, hogy csak azt gyűjtsék össze, ami biztonságosan, és a környezet károsítása nélkül összeszedhető. Ismerj meg egy fát A diákok álljanak párokba. A pár egyik tagjának be kell a szemét kötni, és egy, a területen lévő érdekes fához vezetni. Fedezze fel a fát. Minden érzékszervét használhatja, kivéve a szemét. Ezután el kell vezetni a fától, és miután lekerült a kötés a szeméről, az a feladata, hogy megtalálja a fát. Vak ösvény Készíts "vak ösvényt". Keress egy olyan árnyas ösvényt, ahol számos érzékeikre ható benyomás éri a tanulókat. A biztonság kedvéért feszíts ki egy kötelet az útvonal mentén. A bekötött szemű diákok egyesével sétáljanak végig az ösvényen, a kötelet kezükkel követve. Mindenki a kötél egyik oldalán menjen. A kötélen csomó jelezze, ha valami érdekes következik (pl. fészekben ülő kismadarak csipogása). Hasonlóképpen, erősíts a kötélhez érdekes tárgyakat (pl. egy gubacsot). Bizonyosodj meg, hogy a résztvevőket nem fenyegeti semmilyen veszély (csalán, csípős rovarok). Nem természetes ösvény Helyezz 10-20 ember által készített tárgyat egy fás ösvényre. Néhány tárgy illeszkedjen a környezetbe, a többi élesen váljon ki. A diákok egyesével sétáljanak végig az úton. Amikor a végére értek, írják le, hogy milyen nem természetes eredetű tárgyakat láttak. E tevékenység révén beszélni lehet az álcázás és az adaptáció fontosságáról, vagy bevezetésként szolgálhat az emberi behatások (környezetszennyezés) megvitatásához. Ragadozó-zsákmány A diákok játsszák el a ragadozó és a zsákmány "küzdelmét", ami számos táplálékláncban megtalálható. Formáljanak egy 4,5-6 m átmérőjű kört. Kérj meg egy önként jelentkezőt, hogy nevezzen meg és játsszon el egy ragadozót. Kérj meg egy másik tanulót is, hogy nevezzen meg és játsszon el egy zsákmányt, amire ez a ragadozó vadászik. A két diáknak kössétek be a szemét, és állítsátok őket a kör közepére. Viselkedjenek úgy, mint a választott állatok, mozgással és hanggal is utánozzák őket. A ragadozó füleljen, és próbálja elkapni áldozatát. A zsákmány figyelje a ragadozó hangját, és próbálja meg elkerülni. A kört alkotóknak csöndben kell lenniük, ők csak határvonalként szolgálnak. Ha a ragadozó vagy a zsákmány túl közel kerülne hozzájuk, óvatosan tessékeljék őket vissza a kör közepe felé. Ismételjétek meg a játékot még néhányszor, úgy hogy mindig más diákok játsszák a ragadozó és a zsákmány szerepét. Rákjárás- verseny A nap záróeseményeként jó mulatság a rákjárás, vagy valami hasonló játék. Oszd fel az osztályt csapatokra, és sorakoztasd fel őket egy vonal mögött. Helyezz el egy jelet kb. 5 méterre minden csapat előtt. A diákok helyezkedjenek el rák pozícióban, tegyék hátra kezeiket, úgy várjanak az indítójelre. A terület tiszta legyen, ne legyen a földön semmilyen éles tárgy vagy szemét, nehogy valaki megvágja a kezét. Ökológiai piknik A diákok tervezzenek egy olyan szabadban elkölthető uzsonnát, amely nem termel szemetet. A diákok szüleik segítségével állítsanak össze egy olyan menüt, mely nem tartalmaz túlcsomagolt ételeket. (A 16. kiegészítésben található egy mintalevél a szülőknek, vagy akik az ételcsomagot elkészítik a tanulóknak.) Az ételt többször használható edényekben hozzák (szendvicsdobozban vagy más műanyag edényben) vagy végső esetben újrahasznosítható csomagolóanyagban. Minden maradékot újra kell használni, hasznosítani vagy komposztálni kell. Helyezz el gyűjtőedényeket a műanyag, alumínium, üveg vagy szerves hulladéknak. 2. M Tree V Video Produkció (MTreeV: a Music Television rövidítésének átalakítása, tree=fa) Az iskolai TV és rádió stúdióját használva, a diákok készítsék el a saját MTreeV videó műsorukat. Dolgozzanak ki egy forgatókönyvet, találjanak ki és adjanak elő különböző témájú (például a környezetszennyezés csökkentésére buzdító) rap számokat, az újrahasznosításról szóló pop számokat, a veszélyes hulladék illegális lerakásáról szóló dalokat vagy írjanak koreográfiát a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó táncokhoz. Készítsenek élőben interjúkat politikai vagy környezetvédelmi vezetőkkel, és olvassák fel saját verseiket és prózáikat. 3. Környezetvédelmi takaró A diákok mutassák be az év során megszerzett tudásuk egy olyan takaró készítése révén, melyet kis négyzetekből varrnak össze, és így egy színes, steppelt, és vattával tömött környezetvédelmi ágytakarót készítenek. Minden kis négyzetet órákon kell elkészíteni, a tanév folyamán. Természettudomány órákon olyan négyzeteket készíthetnek, melyeket levél vagy hallenyomatok díszítenek. Társadalomtudomány órán egy-egy nemzeti parkkal kapcsolatos legyen a téma. Matematikaórán környezetvédelmi statisztikát bemutató négyzetek készüljenek. (Például minden fejlett országban élő ember átlag 1,5-2,5 kg szemetet termel naponta.) A kommunikáció órákon környezetvédelmi ABC négyzeteket készíthetnek a tanulók. (Például aki az ú betűt kapta, készíthet egy mintát az újrahasznosításról.) Egy-egy környezetvédelmi témájú vers is kerülhet a négyzetekre. A takaró készítéséhez a részletes útmutatás a következő: Szükséges anyagok 1. Minden diák kapjon egy darab (22x28 cm-es), lehetőleg világos színű textíliát. 2. Minden diák kapjon egy ugyanekkora méretű fehér lapot, a közepére fénymásolt milliméterpapírral ( Diagram 9.) 3. Sokféle színű és vastagságú, köztük vékony hegyű filctoll (a textilfilcek a legjobbak, mert nem eresztenek annyira) 4. Nagyméretű szabóvatta (225x350 cm-es) 5. Kb. 3.2 m 235 cm széles szövet a takaró hátuljához 6. Legalább 3 orsónyi cérna 7. Kb. 7 motring különbözőféle hímzőfonal 8. Sok különböző méretű varrótű 9. gombostű 10. varrógép 11. vasaló és vasalódeszka 12. sok türelem és humorérzék Ha a munkafolyamatot több részre bontjátok, a takaró nagyon gyorsan elkészíthető. A következőkben bemutatunk egy példát erre a munkamegosztásra. 1. lépés Vágd ki és préseld le a szövetet 2. lépés Találj ki egy mintát, és készítsd el a vázlatát a négyzethálós papíron. 3. lépés Tűzd a lapot a szövetre, és vékonyhegyű filctollal rajzold át a mintát, úgy hogy a lap és a szövet közé indigót tűzöl. Az így kapott alap segítségével készítsd el a díszítést. 4. lépés A textilnégyzeteket vigyétek a könyvtárba, vagy más nagy terembe, ahol szépen össze lehet őket illeszteni, és állítsátok össze a sorrendet. Készítsetek még címet és dátumot a takarónak, és a négyzetekre gombostűvel tűzzetek egy kis papírlapot a sorszámmal. Hogy teljes legyen a takaró, varrjátok össze a négyzeteket oszlopokká. Ezután a diákok vasalják ki az így elkészült csíkokat. Az oszlopokat varrjátok egymáshoz. Ekkor ismét ki kell vasalni az elkészült darabot. Helyezzétek a takaró hátuljául szolgáló szövetet a földre, külsejével a padló felé. Erre kerüljön a töltőanyag (vatta), majd az összevarrt négyzetek. Hímzőfonállal varrjátok össze a három réteget. A legjobb kis csomókat helyezni minden négyzet sarkába, a három rétegen átvarrva. A fedőlap széleitől 5 cm-re körbe a hátlapra húzzatok egy krétavonalat. E mentén kell körbevágni az anyagot. Ezt a szegélyt kettőbe kell hajtani, majd a fedőréteg széle mentén gombostűvel rögzíteni a díszes oldalhoz. Ezután kézzel kell körbeszegni a takarót. A diákok mutassák be az elkészült munkát. Mindenki mutassa meg, és magyarázza el az általa készitett négyzetet.

Ismertetés

Katalógus