[ Rich Text formátumban, tömörítve letölthető ]

1. Kérjük meg a gyerekeket, hogy soroljanak fel olyan fa- és cserjefajokat, melyekről úgy gondolják, hogy látni fogják őket a séta során.
2. Sétáljunk végig velük az útvonalon.
3. Adjunk az egyik gyerek kezébe egy-egy levelet (lehetőleg egy szárazat, amit a földön találtunk) és súgjuk a fülébe a fa vagy cserje nevét.
4. Társai sétáljanak el előtte egyesével. Mindegyik próbálja meg megnevezni a levelet. Ha nem sikerül neki, a levelet tartó súgja fülébe a megoldást.
5. Végül a levelet tartó gyerek a sor végére áll, és a következő fához/cserjéhez mennek, ahol egy másik gyerek kap levelet.
6. Addig folytassuk a játékot, míg mindenki lett "levéltartó".
7. Végül rakjuk ki a levelek rajzait (a megnevezések nélkül), és kérjük meg a gyerekeket, hogy mindenki válassza ki a sajátját.

• Magyarázzuk meg, hogy miért kell tartózkodni élő fák levelének letépésétől: a levelek létfontosságú kicsiny "gyárak", ahol a napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból és vízből cukor készül. Ez a fotoszintézis folyamata. A levelekben elraktározott tápanyagok később állatok táplálékává válnak.
• Beszéljük meg, milyen állatok eszik a leveleket, az erdő élete milyen nagy mértékben függ a levelektől.
• Mi történik télen a levelekkel?

jegyzetfüzet, ceruza
frizbi

1. Az egyik gyerek dobja el a frizbit, amerre neki tetszik.
2. Keressük meg, hol ért földet. Kérjük meg a csoportot, hogy egy, a frizbi közelében található dologról mondja meg, milyen színű, és nevezze is meg azt.
3. A választ írjuk fel a jegyzetfüzetbe és most egy másik gyerek dobja el a frizbit.
4. Kb. 10 percen keresztül ismételgessük. Így kialakul egy "útvonal", pl.: a barna fától a sárga virágig, a sárga virágtól a zöld fűig, a zöld fűtől a fekete bogárig, stb.

Kérdezzük meg a gyerekektől:
- melyik szín fordult elő a leggyakrabban;
- vajon hány tárgyat jegyzett fel a játékvezető;
- Menjenek kedvenc tárgyukhoz!
- Rajzolják le, színezzék ki az egyik tárgyat!

1. Osszuk a gyerekeket négy csoportba. Minden csoport kap egy csőrt és felhalmozunk számukra egy-egy külön táplálékkupacot néhány méterrel arrébb. (legyen annyi táplálékállat, hogy minden csapattagnak jusson legalább egy).
2. A csapattagok egymást váltva felveszik a csőrt, elszaladnak a táplálékkupacig, felszednek a kampóval egy táplálékot (a kezüket tartsák a hátuk mögött — a madaraknak sincs kezük!) és visszafutnak a csapatukhoz, ahol átadják a csőrt a következő csapattagnak.
3. Az nyer, aki először szedi fel az összes táplálékát.
4. Ismételjük többször a játékot úgy, hogy cserélgetjük a csapatok között a különböző hosszúságú csőröket.
   Rendszerint a "rövid csőrű" csapatok nyernek: a rövid csőrű gázlómadarak pontosabban tudnak lecsapni a zsákmányra.
   Ha azonban a táplálékot vödörbe tesszük és onnan kell kihorgászni, előnybe kerülnek a hosszú csőrűek — mint mikor mélyebb vízből vagy sárból kell a táplálékot kiszedni a madárnak.

- Kérdezzük meg, hogy melyik csőrrel a legkönnyebb vadászni.
- Madaras könyvekből kerestessünk ki a gyerekekkel tudnivalókat a játékban szereplő négy madárfajról.
- Vetítsünk filmet a gázlómadarakról, a különböző csőrtípusokról.
- Keressünk fel olyan területet, ahol élőben is megfigyelhetjük a táplálkozó parti madarakat.
- Ha van a közelben madárgazdag nedves terület, nézzünk utána, nem fenyegeti-e létét valamilyen építkezés? Ha igen: mit tehetnénk a megakadályozására?

1. A válaszkártyákat erősítsük fel falra, fákra, stb., jó messzire egymástól, hogy a gyerekek köréjük csoportosulhassanak.
2. Tegyünk fel egy kérdést, és kérjük meg a gyerekeket, hogy álljanak a szerintük helyes válaszhoz.
3. Aki rossz válaszhoz állt, az kiesett. Addig folytassuk a játékot, míg csak egy játékos marad, vagy elfogynak a kérdések.
4. A játék végéig (vagy legtovább) játékban maradtakat avassuk fel természetvédelmi őrökké. (Így választják ki erre a munkára az embereket...)

Miért van szükség természetvédelmi területekre?
Hogyan választják ki őket?
Mi a feladata a természetvédelmi őröknek?
Keressünk fel egy védett területet.
Hívjunk meg egy természetvédelmi őrt és beszélgessünk vele.
Ajánljuk fel segítségünket egy közeli védett területen.

1. Mit teszel, ha azt látod, hogy a védett területen szedik a nagy tömegben nyíló virágokat?
   a. udvariasan megkérem őket, hogy hagyják abba*
   b. ritkábbakat mutatok
   c. megverem őket
   
   
2. Látod, hogy valaki letér az ösvényről.
   a. nem törődöm vele, egy ember nem tesz sok kárt.
   b. megmondom, hogy vagy visszamegy az ösvényre, vagy menjen ki a védet területről
   c. megmagyarázom, miért fontos, hogy a védett területeken csak a jelzett ösvényeken járjunk*
   
   
3. Látod, hogy valaki széles mozdulatokkal integet ki egy leshelyről.
   a. megmondom, hogy ne zavartassák magát, úgysincs madár a közelben.
   b. megmagyarázom, hogy ezzel elriasztja a madarakat*
   c. azt mondom, hogy csak akkor dughatják ki a kezüket, ha madáreleség van benne
   
   
4. Valaki megkér, hogy engedd meg, hogy fészkelő madarakat fényképezhessen.
   a. megkérem, hogy a kiépített leshelyekről fényképezzen, ne menjen a fészkek közelébe*
   b. segítek levágni néhány ágat, hogy jobban látsszanak a madarak a képen
   c. elkobzom a fényképezőgépét.
   
   
5. Valaki megkérdezi, hogy szedhet-e szedret.
   a. Szedj nekem is egy pár szemet!
   b. Szedhetsz egyet-kettőt, de a többit hagyd meg az erdő lakóinak!*
   c. Jó árat kérek értük.
   
   
6. Kutyát szeretnének futtatni a védett területen. Mit csinálsz?
   a. megkérdezem a főnökömet.
   b. Megengedem.
   c. megkérem őket, hogy a kutyát a parkolóban futtassák meg, aztán hagyják a kocsiban. *
   
   
7. Sárkányt szeretnének eregetni.
   a. segítek fogni a zsinórt.
   b. megengedem, hátha idevonz néhány ritka madarat;
   c. nem engedem meg, mert elriaszthatja a madarakat.*
   
   
8. Valaki felajánlja, hogy összegyűjti a száraz fát a védett erdőből.
   a. megengedem, ha fizet érte a természetvédelmi területnek, hiszen ezzel pénzt szerzek annak fenntartására.
   b. nem engedem meg, hiszen az elszáradt fákban sok rovar él*
   c. megengedem, ha az összegyűjtött fát odaajándékozza a cserkészeknek az ünnepi tábortüzükhöz
   
   
9. Látogatók felajánlják, hogy kitisztítanak egy elcserjésedett részt.
   a. megkérem, hogy nyár végén jöjjenek, akkor szabad a cserjéket kivágni* (??? — a fordító)
   b. megkérem, hogy tavasszal jöjjenek, mikor még nincs olyan meleg
   c. nemet mondok, inkább magam vágom ki őket
   
   
10. Látogatók megkérnek, hogy hadd vigyenek haza egy pár ebihalat a kerti tavukba.
    a. elzavarom őket.
    b. megengedem, ha tényleg oda viszik.
    c. megkérem, hogy inkább egy barátjuk tavacskájából telepítsenek át.*
    
    
11. A látogatók szeretnének belekukkantani egy fészekodúba.
    a. nem engedem meg, mert ez zavarja a költő madarakat.
    b. adok nekik egy létrát
    c. egy pillanatra belenézhetnek
    
    
12. Egy ritka madár fészkének közelében békésen uzsonnázó családra bukkansz.
    a. megkérem, hogy ha végeztek, szíveskedjenek elmenni.
    b. kihívom a rendőrséget
    c. udvariasan, de határozottan megkérem őket, hogy azonnal menjenek el.

Milyen színű a dankasirály lába?
a. zöld
b. kék
c. sötétpiros*


Melyik vonuló madarunk készít sárfészket az eresz alá?
a. veréb
b. molnárfecske
c. partfecske

Akár minden találkozó elején beiktathatsz egy ötperces hangjátékot, mely mindig a "nap madarát" mutatja be.

1. Mutasd be a madár képét, majd játszd le a hangját.
2. Kérd meg a gyerekeket, hogy próbálják "szavakba önteni", mit mond a madár! Beszéljétek meg, mennyire találók az egyes ötletek. Ezután a második lejátszásra már sokkal jobban oda fognak figyelne.

- A legtöbb madárének a párválasztással: a pár odacsalogatásával, megtartásával, a terület birtokjogának kinyilvánításával függ össze. Más célok: veszélyre figyelmeztetés (pl. a feketerigó riasztása, ha macskát lát), a csapat összetartása (őszapók csivitelése a sűrű bozótosban); egyedek felismerése (sirályfiókák egy költőtelepen); esetleg visszhangos tájékozódás (olajmadarak)
- Beszéljünk meg a madárhangok szerepét.
- Miért énekelnek, kiáltanak a madarak?
- Melyik madár hangja cseng a legszebben a mi fülünknek?
- Mikor énekelnek a madarak?

1. Beszélgessünk a madárvonulásról, térképen keressük meg Európát, Afrikát, és Dél-Afrikát, ahol a fecskék nagy része telel*. Milyen országokon repülnek át a fecskék? Mondjuk el, hogy amit a madárvonulásról tudunk, azt legnagyobbrészt a gyűrűzéses vizsgálatoknak köszönhetjük. A gyűrűzés során a madarak egyéni azonosítószámmal ellátott gyűrűt kapnak.
2. A játékban ők lesznek a fecskék, akiket egyéni számmal jelölünk meg (kiosztjuk a számozott kártyák egyik sorozatát).
3. Válasszunk ki 10 embert, akik a "veszélyek" lesznek. álljanak sorba a fecskékkel szemben, hogy a nyakukba akasztott lapok felirata jól látható legyen.
4. Meséljük el csoport vonuló fecske történetét:
   A mese szeptemberben kezdődik, mikor néhány fecskefészekben még tojások vannak (a tojásgyűjtő ellop néhányat). A nagy út előtt sokat kell enniük (ez egyeseknek nem sikerül, ha kevés a táplálék). Átkelnek a tengeren (az angliai fecskék): ezt néhányan nem élik túl. Dél-Európában madárvadászok lesnek rájuk (többet zsákmányul ejtenek), és ráadásul a későn költő Eleonora-sólyom is velük eteti fiókáit (ragadozó). Az életben maradottak nekivágnak a Földközi-tengernek (néhányan elpusztulnak az átkelés során), majd a Szaharának (a sivatagban is elhullik egy pár). A Szaharán túl a szintén száraz Száhel-övezet várja őket (szárazság). A trópusok kiszámíthatatlan időjárása is sokakat elpusztít (rossz idő). A szegény afrikai országokban számos olyan vegyszert, növényvédő szert használnak, amiket Európában már betiltottak, ez is sok rovarevő madár halálát okozza. Ezután végre elérnek Dél-Afrikába.
   
   A tél végén azonban vissza kell térniük: van, amelyik nem talál elég ennivalót (táplálékhiány), másokat a Száhel-beli szárazság vagy a Szahara sivataga pusztít el. A többiek nekivágnak a Földközi-tengernek, de annak partján már várnak rájuk a madárfogók. Európában tavasszal igen szeszélyes az időjárás, főleg a hegységek hágóin, ahol pedig át kell kelniük. Az angol fecskéknek még egyszer át kell kelniük a Csatornán, ki kell cselezniük a rájuk leső kányákat.
   
   Akik hazaértek, fészkelő helyet kell találniuk. lehet, hogy a tavalyi fészek helye már eltűnt (élőhely-pusztítás).
   A fecskék (akik számozott kártyákat kaptak) állva kezdik a játékot. Ha a számukat mondják, elpusztultak: le kell ülniük.
   
   Mikor a mesélő valamilyen veszélyhez ér, a "veszély" tulajdonosa húz egy-két kártyát az előtte lévő második sorozatból (hogy pontosan hányat, azt lásd a táblázatban), és kikiáltja a számát.
   
   

1. A számokat a játékvezető (is) kiáltsa ki, hogy mindenki halja őket.
2. Ne engedjük lelassulni a játékot.
3. Ha nagyon sok gyerek van, használjunk több számsort (így minden számból többet osztunk ki). Ekkor kevesebbet kell húzni, egy húzásra több fecske esik ki, gyorsabban pereg a játék, nem unják el a gyerekeke.
4. Az ember alkotta akadályoknál kiáltozzanak a résztvevők.

Beszéljétek meg a vonuló madarak problémáit:
- Hányat teremtett az ember?
- Tudnátok-e még ilyeneket említeni?
- Jegyezzük fel, hogy környékünkre mikor érkeznek a fecskék, mikor megy el az utolsó.

1. télen eteti a madarakat.
2. segített fát ültetni.
3. újrapapírt használ.
4. a kertjében van őshonos fa.
5. komposztálja kertjében a hulladékot.
6. vizet tesz ki a madaraknak.
7. készített fészekodút.
8. van kerti tavacskája.
9. volt már természetvédelmi területen.
10. visszaviszi a boltba az üres üvegeket.
11. van madáretetője otthon a kertben.
12. részt vett iskolai természetvédelmi programban.

1. önkéntes munkát végzett egy védett területen.
2. tud valamit külföldi környezetvédő szervezetek munkájáról.
3. részt vett valamilyen természetvédő szervezet oktatóprogramjában.
4. részt vesz a helyi természetvédő szervezet munkájában.
5. részt vett egy gyerekeknek szóló természetismereti program lebonyolításában.
6. rendszeresen segíti egy helyi természetvédő csoport munkáját.
7. ismer valamilyen népi mesterséget.
8. tiltakozott tervezett élőhely-pusztítás ellen.
9. részt vett országos vizsgálatban.
10. pénzt szerzett non-profit természetvédő szervezetnek.
11. rávette egy barátját vagy rokonát, hogy vegyen részt természetvédő munkában.
12. valami különlegeset tett a természet védelméért.

1. Kb. 6 gyerek "fa" lesz: álljanak egymástól néhány méternyire. A többiek mind olyan élőlények, melyek élete a fákhoz kötődik, pl. madár, mókus, rovar, hernyó, stb. Minden élőlény álljon egy-egy fa mellé.
2. Ha a játékvezető azt kiáltja: "gyerünk!", mindenkinek új fához kell szaladnia. Eközben azonban nem vehetnek levegőt, csak mikor odaértek a másik fához!
3. A játék nehezebbé válik, ha néhány fát favágók kivágnak, a megmaradtak egyre távolabb kerülnek egymástól.
4. Végül, mikor mindenki az utolsó megmaradt fa körül szorong, kérdezzük meg a gyerekeket: miért van szükségünk a fákra? Kórusban fogják kiáltani: hogy levegőt kapjunk!

- Menjünk ki a szabadba és keressünk fákat. ha több is van, a gyerekek "fogadjanak örökbe" egyet.
- Miért éppen ezt a fát választották? Miért szeretik? Mutassák meg egy levelét (lehetőleg olyat, ami a földön fekszik).
- Beszéljük meg, milyen élőlények lakhatnak ezeken a fákon.
- Írjanak róla verset, rajzoljanak képet.

1. Adjunk minden gyereknek egy kártyát, és gyűljenek össze a szoba egyik sarkában vagy más adott helyen.
2. Mondjunk egy állítást a madarakról. Akiknek a madarára ez igaz, álljon egy másik helyre, és mondja hangosan a madara nevét
3. Mondjunk újabb állításokat — a gyerekek újabb és újabb csoportokat alakítanak.

vízi növényekkel táplálkozó madarak
szárazföldi növényekkel táplálkozó madarak
nálunk költő madarak
nálunk csak téli vendégek
magevők
víziállatokkal táplálkoznak

Csoportosulhatnak a gyerekek madárcsaládok (pl. récék, ludak, stb.) szerint is.

Család: récefélék
Tápláléka: vízi és szárazföldi növények, kis víziállatok
Táplálkozásmódja: szűrő
Költőhelye: hazánkban is
Telelőhelye: hazánkban is
Egyéb: télen északabbra költő madarak hozzánk húzódnak

1. A gyerekek alkossanak kb. 10 fős csoportokat. A csoportok álljanak libasorba. Kössük egymáshoz az első és második gyerek jobb lábát, a második és harmadik gyerek bal lábát, és így tovább.
2. Mindenki tegye a kezét az előtte álló vállára.
3. A csapatok álljanak a rajtvonalra, és adott jelre haladjanak végig az előre kitűzött pályán. Az első játékos a fej, ő ad utasításokat a test többi részének.

1. Az előttük haladó vállát nem szabad elengedni.
2. Ha egy kötés kibomlana, állítsuk le a versenyt és kössük meg újra.

- Rajzoljunk hernyót!
- Kérdezzük meg a gyerekeket, vajon hány lába lehet egy valódi hernyónak. Számoljuk meg! Beszéljük meg, rajzoljuk le a lepkék életciklusát.

1. Osszuk a csoportot két egyenlő félre. Ők lesznek egy-egy torkolatvidék madarai.
2. Mindenkinek adjunk egy számozott kártyát, a két csoportnak két külön sorozatott.
3. A másik két kártyasorozatot külön-külön összekeverve tegyük egy-egy dobozba vagy zacskóba.
4. Keverjük össze a túlélési kártyákat és tegyük le őket a két torkolatvidék elé.
5. Magyarázzuk el a játék mentét: Mindkét torkolatvidék eltartó képességének határáig telítődött madarakkal. Ez azt jelenti, hogy több madár ezen a területen már nem élhet, mert nincs elegendő táplálék. A madarak sorsát mindig egy-egy játékos dönti el, aki kimegy és húz egy túlélési kártyát. A beköltöző vagy eltűnő madarak száma rajta esz ezen a kártyán — ugyanennyi számozott kártyát kell elvenni a dobozból vagy betenni oda.
   
   Hiába húz egy telített torkolatvidék jó kártyát, madarainak száma nem nőhet, hiszen nincs már több táplálék. A játék kezdetén minden madár áll. Mikor az "eltűnt" számokat felolvassák, az érintettek leülnek, ezek a számozott kártyák pedig átkerülnek az "eltűnt" dobozba. Ezután ha jó túlélési kártya következik, a megfelelő számú számozott kártya visszakerül az "élő" dobozba, és ezek a madarak felállhatnak.
6. A torkolatvidékek felváltva húznak a túlélési kártyákból, míg azok el nem fogynak.
   
   A játék végén megszámoljuk az élő, illetve elhullott madarakat mindkét torkolatvidéken, és kihirdetjük a győztes csapatot.

- Mutassunk rá, hogy igazából mindkét torkolatvidék "vesztett", hiszen mindkettőben kevesebb a madár, mint a játék kezdetén. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a problémák egy része természetes, nagyobb része viszont az ember műve, ezeken segíteni kéne.
- Beszélgessünk arról, hogyan tudnánk konkrétan segíteni, pl. a RSBP-hez való csatlakozással, képviselők és más döntéshozók megkeresésével, stb.

1. Enyhe volt a tél, több madár túlélte, mind általában. Nyereség: B db madár
2. Jó az idő a költőterületeken, sok fióka életben marad. Nyereség: C db madár.
3. Etetik a madarakat. Nyereség: C db madár
4. Az RSBP megvásárolja a torkolatvidék területének egy részét és védelem alá helyezi. Nyereség: B db madár.
5. A költőterületeken nagyon elszaporodnak a mezei pockok, ezért a ragadozók inkább ezeket fogyasztják, nem a madárfiókákat. Nyereség: B db madár.
6. Kiirtják a fű egy részét, így több az iszapos, sáros terület, ahol a parti madarak táplálkozhatnak. Nyereség: A db madár
7. Magokat szórnak ki, így egyes madárfajok bőséges táplálékhoz jutnak. Nyereség: B db madár.
8. Új önkéntes őrszolgálat szerveződött, így kevesebb a zavaró lovas és kutyasétáltató. Nyereség: A db madár.
9. Kikötő épült az iszapos részen, ahol a madarak táplálkoztak. Veszteség: D db madár.
10. Az apály-dagály zónában új út épül. Veszteség: C db madár.
11. Barakk épül a torkolatvidéken. Nagymértékben csökken a madarak táplálkozására alkalmas iszapos terület. Veszteség: D db madár.
12. Az ipari fejlesztések következtében a torkolatvidék több fontos táplálkozó-és költőhelye megsemmisül. Veszteség: C db madár.
13. Kikötőépítés miatt a torkolatvidék több fontos táplálkozó-és költőhelye megsemmisül. Veszteség: C db madár.
14. A nyaralók (szörfösök, motorcsónakosok, vitorlázók) zavarják a költő, táplálkozó madarakat. veszteség: B db madár.
15. Szennyezés történt a torkolatvidéken: az ólom, a higany és más mérgek elpusztítják a gerinctelen állatokat, a madarak szervezetében pedig felhalmozódnak és így okozzák azok pusztulását. Veszteség: C db madár.
16. A csalit gyűjtő horgászok zavarják a madarakat, akik inkább más táplálkozó helyet keresnek. veszteség: B db madár
17. Homokbányát nyitnak a torkolatvidéken. A teherautók zavarják a madarakat. veszteség: A db madár.
18. Halgazdaság létesül a torkolatvidéken. A vízbe a haltetű elleni rovarirtó szert tesznek, ami más tengeri szervezeteket is elpusztít. Veszteség: B db madár.
19. Engedélyezték, hogy kisrepülőgépek átrepülhessenek a torkolatvidék felett. Ez zavarja a költő madarakat. Veszteség: A db madár.
20. Engedélyezték, hogy turisták helikopterről nézhessenek szét a torkolatvidék felett. Ez zavarja a táplálkozó madarakat. Veszteség: B db madár.

1. Bevezetés: Idegen bolygóról érkező űrhajó szállt le Földünkön, azzal a céllal, hogy felfedezze azt. Az űrutasoknak van egy listájuk az itt megkeresendő dolgokról, valamint az elvégzendő kísérletekről.
2. Olvasd fel a lista első elemét (lásd később), és kérd meg a gyerekeket, hogy keressék meg/végezzék el a kísérletet.
3. Ha végeztek, megkapják a következő utasítást.

Légköri minta (nylonzacskóban)
Búvóhely.
Emberi élet bizonyítéka.
Repülő élőlényekre utaló bizonyíték.
Életjel.
Valami, ami talán ehető.
Valami, ami talán iható.
valami, ami növekszik.
Valami, ami már nem él.
Valami, ami segíti a növények növekedését.
Valami kemény.
Valami lágy....

1. Egy adott élőhelyen gyűjtsünk össze 6 vagy több dolgot (követ, mohát, fakéreg darabot, levelet, stb.) és fedjük le őket valami természetes takaróval, pl. egy nagy levéllel.
2. Vegyük le a takarót kb. másodpercre, majd tegyük vissza. A gyerekek ezalatt jól nézzék meg a dolgokat.
3. Kérjük meg őket, hogy keressenek hasonlókat néhány (kb. 5) perc alatt.

1. Egy önkéntes legyen a vándorsólyom. A többiek galambok lesznek, nekik osszuk ki a számozott kártyákat.
2. A galambok a magvakkal táplálkoznak — bármelyikből kivehetnek összesen hat szemet.
3. A sólyom húz hat számot. Az ilyen számú galambok neki adják a magvaikat.
4. Ekkor kiderül, hogy a magvak egyike növényvédő szert tartalmaz. A játékvezető felmutatja, melyik ez a mag.
5. Ha a sólyomnak ebből nyolcnál kevesebb van, nem lesz semmi baja. Ha 9-16 db van, életben marad, de nem lesz képes szaporodni. Ha 16 vagy több, akkor elpusztul.

- A gyerekek rajzoljanak táplálékláncokat, táplálékhálózatokat. Ki kit eszik? Hol kerülhetnek mérgek a láncba, Mely állatok fognak károsodni?
- Az idősebbek nézzenek utána, hogyan változott a vándorsólymok (és más ragadozó madarak) létszáma Magyarországon az elmúlt évszázadban.

1. A virágot vagy a képet állítsuk ki az átlátszó bura alatt. Írjuk ki a név anagrammáját is.
2. Adjunk a gyerekeknek növényhatározókat, képeskönyveket, melyekben megtalálhatják a választ.
3. A papírra írt választ mindenki dobja a dobozba, majd húzzuk ki a cédulákat: az első helyes válasz gazdáját jutalmazzuk meg.

- Vitassuk meg, hogy lehetőleg miért ne szedjünk vadvirágokat.
rajzoljunk, fessünk vadvirágokat.
- Vegyünk (vagy gyűjtsünk) vadvirág-magokat és vessük el a környékünkön: saját kertünkben, az iskolaudvaron vagy akár a templom körül.