Poulton, Prue - Symons, Gillian: Eco School
(Godalming, World Wide Fund for Nature (WWF), UK, [1990])
A tartalom, a bevezetés, a közös gyakorlatok és a közös témák
Mács Ildikó fordítása
[ A teljes fordítás Rich Text formátumban, tömörítve letölthető. ]


Ökosuli

Tartalom

Bevezetés
Az oktatócsomag használata
Célkitűzések

Közös gyakorlatok valamennyi fejezethez
Elképzelések csoportos feldolgozása
Felmérések, kérdőívek és interjúk
Információforrások
Modellezés
Tervek, méretarányos rajzok, előlnézeti rajzok
Értékelés
Általános források

Közös témák valamennyi fejezethez
A mozgáskorlátozottak szempontjai
Források - mozgáskorlátozottság
Energiatakarékosság
Források - energia

Ökológia az iskolában
Ökológia az iskolában: források

Fejezetek (Tanári segédlet és gyakorlatok)

1. Összefoglaló vázlat
2. A bejárat
3. Az iskola körüli szabadtéri terület
4. A tanterem
5. Hulladék és újrahasznosítás
6. Előadóművészetek
7. Fedett pályás, tornatermi sportlehetőségek
8. Az iskolai könyvtár
9. Energiatakarékosság és lifttervezés
10. Az ebédlő

A WWF-ről

Bevezetés

Az oktatócsomag használata

A csomag 10 - az iskola egy-egy speciális területéhez kapcsolódó - fejezetre tagolódik. A diákok feladata, hogy iskolájukat kritikus szemmel nézve felmérjék, vajon mennyire felel meg az összes használó igényeinek, milyen mértékben él vagy él vissza a környezet értékeivel, mennyire esztétikus. Ez a vizsgálódás később kiindulópontja lesz egy felhasználóbarát, "ökotudatos", a környezetvédelem érdekeit szem előtt tartó, és esztétikus iskola tervezésének.

Gyakorlatok

A könyvben található munkalapok fénymásolatai a tanulóknak adhatók közvetlen feldolgozásra, illetve segítségül szolgálhatnak az elért eredmények összegzéséhez, áttekintéséhez. A gyakorlatokból tetszés szerint, a gyerekek korához és képességeihez igazított feladatlapok állíthatók össze.

Tanári segédlet

Körvonalazzák az egyes fejezetek célkitűzéseit, témáit, részletezik a program során elérendő fejlődési szakaszokat. Utalnak a közvetlenül kapcsolódó, kísérő gyakorlatokra, munkalapokra.
Kiegészítő, alternatív gyakorlatokat ajánl iskolai vagy otthoni feldolgozásra. Ezek nem nélkülözhetetlen elemei a tanmenetnek, de lehetőséget adnak bizonyos részek további feltárásához. A könyv anyaga elsősorban az iskolai oktatás 2. és 3. szintjéhez szabott (kb. az általános iskola felső és a középiskola alsó tagozata), de ötletei egészen az érettségire felkészítő szintig sikerrel felhasználhatók. Változatos tantárgyszerkezetben valósítható meg, az angol nyelvtől és a humán tárgyaktól, a művészetekig és a technikáig. A következő oldalon található táblázat az egyes fejezetekben érintett céltárgyakról, segíti a pedagógust, egy a diákjaival szemben támasztott tantárgyi követelményeknek megfelelő munkaterv kialakításában.
A tanulóknak meg kell érteniük, hogy terveik "ideális" körülményeket feltételeznek, és sok ötletük saját iskolájukban nem valósulhat meg, a korlátozott anyagi lehetőségek, a fennálló viszonyok, a munkaerőhelyzet stb. miatt. Fontos azonban, hogy használható tervezési és szervezési ötleteiket figyelembe vegyék, megvitassák.
Növeli a program hitelét, ha az iskolában konkrét cselekvést eredményez, pl. alkalmazhatók az iskolához tartozó területekkel foglalkozó részben, a játszótérrel kapcsolatos konfliktus feloldására kialakított szabályok, létrehozható hulladék újrahasznosítási rendszer, vagy megfelelő helyeken elhelyezhetők az ajtók becsukására figyelmeztető plakátok.

Céltárgyak

Az oktatócsomag egyes fejezeteiben érintett tantárgyak


Közös gyakorlatok valamennyi fejezethez

Ötletek csoportos feldolgozása

1. "Ötletroham"

Kitűnő lehetőség a csoportok számára ötleteik széles skálájának kifejezésére, magyarázat nélküli papírra vetésére. Az így kialakuló lista elemei ezután a további munkamenet szempontjai szerint csoportosíthatók.

2. Megbeszélések

Ebben a munkában mindenki részt vesz, eleinte páronként, majd nagyobb csoportokban, melyek véleményét az osztály felé szóvivőjük közvetíti. Hasznos a vita tartalmáról feljegyzést készíteni.

3. Közös gyakorlati csoportmunka

A kis csoportokon belüli együttműködésnek, közös munkának nagy jelentősége van az alaprajzok, modellek készítése során. A csoportok javasolt nagysága 4 fő. A tárgyalóképesség, a kompromisszumkészség nélkülözhetetlen a javaslatok összegzésénél és a közös döntés kialakításánál. Az ötletek megvalósítása szintén együttműködést, munkamegosztást követel.

Felmérők, kérdőívek, interjúk

Mint minden terv szerves része, kiemelt hangsúlyt kap a leendő használók igényeinek kielégítése. Fontos tehát felmérni, hogy a diákok jelenlegi, megszokott környezete mennyire felel meg céljaiknak. A használók számára összeállított kérdésekkel megállapítható, hogy mennyire elégedettek a fennálló helyzettel, és kereshetők a tökéletesítést szolgáló javaslatok
Az egyénileg vagy kisebb csoportokban megfogalmazott kérdések összefésülésével szabályos kérdőív állítható össze. A felmérés eredményét az osztály közösen összesítheti, majd a kapott statisztika grafikonon ábrázolható.
A tanulók ezután a különböző elvárásoknak megfelelő és esztétikailag is értékes tervek kialakítása érdekében összesíthetik az interjúk során kapott eredményeket és saját újító ötleteiket.

Információforrások

A közvetlen tapasztalat és megfigyelés értékes kiegészítője a kézikönyveknek és szemelvényeknek. Pl.:

1. Épületek, szolgáltató egységek (pl. városközpontok, hulladék visszaforgató létesítmények, mozgássérültek napközi otthonai) megtekintése ösztönzi a tervötleteket;
2. Szervezetek vezetőinél (pl. környezet-egészségügyi felügyelőknél, tervezőknél, építészeknél) tett látogatások érzékeltethetik a közintézmények tervezésével kapcsolatos sajátos igényeket, gondokat;
3. Felmérések, kérdőívek, interjúk az intézmények használóival (lásd az előző részt);
4. A tervezőmunkához kapcsolódó tartalmú fényképek, videók, diák.


Modellkészítés

A modellek a rendelkezésre álló időtől és anyagoktól, az érintett tananyagtól függően lehetnek egyszerűek vagy bonyolultabbak. Minél érdekesebb formájú, anyagú darabok, elemek állnak rendelkezésre annál inkább megmozgatják a gyerekek fantáziáját.
A dobozok készítésére használatos hullámpapír praktikus, olcsó alapanyag, elég vastag ahhoz, hogy a belőle kialakított nagy felületeknek tartása legyen, és megmaradjanak rajta az odaerősített tárgyak. A festéstől azonban deformálódik, tehát célszerű a festést előbb egy papíron elvégezni, és azt utóbb felragasztani a hullámpapírra.
A szükséges felszerelés: vágóasztalok, éles vágóeszközök (felügyelet mellett használandók), fémvonalzók. A programnak ez a része alapos előkészületeket igényel, a szükséges nyersanyagok, eszközök már a foglalkozások elején álljanak a diákok rendelkezésére.

Tervek, méretarányos rajzok, előlnézeti rajzok

A két dimenzió, amit egy szerkezet tervezése során figyelembe kell venni, az alaprajz, és a függőleges síkok megjelenítése

Az alaprajz egyszerű, madártávlati vázlatai méretarányos rajzokká fejleszthetők pontos mérésekkel és számításokkal. Különböző méretarányok javasoltak az alaprajzok, modellek készítésének egyes tervezési szakaszaihoz, az A/2-es méret alapulvételével. A kisebbekkel kezdhetjük a munkát 1 cm:1 m méretaránnyal, nagyalakú kockás papírra vetítve a nekik ismerős termek, terek méreteit.

A szerkezetek elölnézeti rajzai nem ismeretlenek a kisebbek számára. Bármelyik korosztállyal készíttethetünk, az előkészítő gyakorlatok során, közvetlen megfigyelés alapján elölnézeti rajzokat, figyelmet szentelve a tervezés sajátosságainak, a fontosabb arányoknak. A tervezetek átnézése során megállapíthatjuk mi szorul fejlesztésre, javításra.

Értékelés

Bizonyára minden iskolának megvan a maga módszere a teljesítmény, a házi feladatok értékelésére.

A következő kérdéseket kiegészítésnek szánjuk:

1. Miért volna jó a tervem a leendő használók számára;
2. Miért volna jó a tervem a környezet számára;
3. Miért mutatna jól, amit terveztem;
4. Mit szeretek legjobban a programban;
5. Mit tanultam a programból;
6. Milyen nehézségeim támadtak;
7. Milyen változtatásokat hajtanék végre a tervemen;
8. Milyen készségeimet fejlesztette a program?


Ajánlott segédanyagok, források


Közös témák valamennyi részhez

A mozgáskorlátozottak szempontjainak figyelembevétele

Egyre szélesebb körben válik elfogadottá, hogy ahol lehetséges, a mozgáskorlátozott gyerekek ép társaikkal egy iskolába járjanak.
1985. óta jogszabályi rendelkezés alapján, az új középületek több típusát fel kell szerelni a mozgássérülteket segítő berendezésekkel, és rendelkezniük kell a számukra is megközelíthető bejárattal.
Mégis a gondatlan tervezés miatt sok diák nem élhet azzal a jogával, hogy az egészséges gyerekekkel közös iskolába járhasson. Mozgáskorlátozott tanárok pályáját is behatárolja ez a körülmény. Hasonló sorsú szülők, vagy akik babakocsival szeretnének bejutni az épületbe, és eljutni gyermekük osztályába, szintén számtalan nehézséggel találkoznak.
A könyv több fejezetében javasoljuk, hogy a diákok kérjenek kölcsön, és használjanak tolókocsikat, hogy tudatában legyenek azoknak, a gondos tervezéssel egyébként elkerülhető akadályoknak és veszélyeknek, amelyekkel az így közlekedőknek szembesülniük kell. A tolókocsikat kölcsön lehet kérni a mozgáskorlátozottak vagy az idősek helyi napközi otthonaiból, vagy ahol ez nehézségbe ütközik, egy jól megpakolt babakocsival megtett út is megteszi.

Ajánlott segédanyagok, források

Energiatakarékosság

Az energiatakarékossági szempontokat a tervezési folyamat minden szakaszában szem előtt kell tartani, a következők miatt:


• a fosszilis fűtőanyagok egyrészt nem állnak korlátlanul rendelkezésre, másrészt szennyezik a környezetet, savas esőt és globális felmelegedést okozva;
• az atomenergia-előállítás felszámolhatatlan radioaktív hulladékot termel. Egy esetleges baleset visszafordíthatatlan környezeti kárt okoz;
• más alternatív energiaforrások (szél, nap, víz) kifejlesztése még nem érte el azt a szintet, hogy a világ energiaigényét nagyobb arányban elégíthesse ki;
• valamennyi energiafajta termelése drága, és az előállítás folyamata sok más erőforrást felemészt;
• a világ energiaszükségletéből eredő gondok kezelésének legolcsóbb, legpraktikusabb és legbiztonságosabb módja az energiatakarékosság.

A benapozásra vonatkozó szempontok figyelembevételével csökkenthető a világítás és a fűtés energiafogyasztása.

Természetes fény (világítás):


• pótolja a költséges és szennyező energiaforrásokat;
• pszichológiailag is előnyös ( az emberek nehezen viselik a változatlan intenzitású, a koncentrálóképességet csökkentő fényt);
• nem vakítja, rontja a szemet;
• esztétikai előnye, hogy az épület szerkezete így érvényesül a legjobban.

A mesterséges világítás használata a következőképpen csökkenthető:


• az ablakszemöldök kerüljön a lehető legmagasabbra, hogy minél jobban beáradjon a fény;
• az ablakpárkány legyen egy magasságban a munkafelülettel;
• világos, a természetes fényt visszaverő színek használata a falak és a mennyezet festésénél;
• az ablakokon kívülre világos színű, a fényt a szobákba irányító burkolatot tegyünk;
• tetőablakok felszerelése (4 tetőablak egy tanteremben a világításra felhasznált energia mennyiségének 70 százalékos csökkenését eredményezheti. Forrás: Építészet 2000);
• új típusú, energiatakarékos villanykörték használata;
• a világítás, ablakokkal párhuzamos, soronkénti bekötésével, lehetővé válik a sötétebb területek - a többi résztől független - megvilágítása.

Hatékony hőmérsékletszabályozás:


• pótolja a költséges és környezetszennyező energiaforrásokat;
• növeli a komfortérzést (a levegőmozgás, amit a huzat és a test két oldalán tapasztalható eltérő hőmérséklet okoz, jobban érinti a komfortérzést, mint az aktuális hőmérséklet);
• kihat a teljesítményre (ha a benti hőmérséklet 27 Celsius-fok fölé emelkedik a hatékonyság 40 százalékkal csökken, míg az egészségügyi és biztonsági előírások szerint 15 Celsius-fok alatti hőmérsékletnél a dolgozóknak óránként legalább egyszer szünetet kell tartaniuk).

A hatékony hőmérsékletszabályozás a következőképpen érhető el:


• hőmérsékletszabályozó berendezés elhelyezése minden helyiségben;
• az összes ablak és külső ajtó szigetelése;
• az ablakok dupla üvegezése (felére csökkenti a szimpla üvegezésű ablak hő-veszteségét);
• az ajtók csukva tartása;
• "huzatfolyosók" kialakítása, melyek azonban csak akkor hatnak, ha legalább egy ajtó állandóan zárva marad, és az ajtók közötti távolság legalább 3 méter;
• az üvegfelület nagysága a teljes falfelület 25 és 40 százaléka között javasolt (a túl nagy üvegfelület nyáron fűt, télen hűt);
• a munkafelület szintje alatt ne legyen üvegezés (nincs hatása a világításra, viszont hő-veszteséget okoz);
• a déli fekvésű ablakokra a nyári túlmelegedést megelőzendő, redőnyök, rolók, árnyékolók felszerelése;
• a dupla vagy szimpla üvegezésű tetőablakok nyitásával, kereszthuzattal megelőzhető a nyári túlmelegedés;
• az épület külső felén a belső és a külső hőmérséklet kiegyenlíthető átmeneti közlekedő zóna létesítésével.

A következő számadatok szemléltetik az energiatakarékosság jelentős hatását:


• Kent, az energiatakarékosság szempontjai szerint átalakított iskoláiban, a fűtés energiafelhasználását 30-50 százalékkal, a világításét 70 százalékkal lehetett csökkenteni. (Forrás: Energia 2000)
• Az áramszolgáltatás becsült évi díja egy sorházi, két hálószobás, átlagos szigetelésű ház esetén 358 font, míg jó szigeteléssel 262 font.
• Az energiatakarékos villanykörték drágábbak ugyan, de fogyasztásuk kevesebb, mint a hagyományos körték áramfogyasztásának 1/5-e, míg élettartamuk nyolcszorosa a hagyományosakénak. Ha Nagy-Britannia minden háztartásában egy 100 wattos körtét felcserélnének egy energiatakarékossal, az energiaszükséglet csökkenése 1 1/2 nagy erőmű termelésével lenne egyenértékű.(Forrás: Friends of the Earth)
• Ha senki sem nézné többé a "Szomszédokat", ez napi 60 000 font energia megtakarítást jelentene. (Forrás: Green Magazine)

Ismertetés

Katalógus