1. dosszié
1a. dosszié
2. dosszié
2a. dosszié
3. dosszié
4. dosszié
4a. dosszié
5. dosszié
6. dosszié
7. dosszié
8. dosszié
9. dosszié
10. dosszié
11. dosszié
12. dosszié
13. dosszié
14. dosszié
15. dosszié
A teljes lista Word-formátumban
|
|
Bodor Ferenc a Magyar Iparművészeti Főiskola könyvtárosa,
majd a Tölgyfa Galéria vezetője, újabb kori művelődéstörténetünk ismerője
és népszerűsítője volt. Széles körű érdeklődése a népi hagyományokra és a polgári
életvilágra egyaránt kiterjedt; szakmai munkálkodásában elsősorban a tárgykultúra,
a mindennapi élet és annak színterei foglalkoztatták. Jóllehet, egyik avatott
méltatója szerint legfőbb műfaja "az élőbeszéd volt, a személyes kapcsolat",
életműve számtalan írásban, s szerkesztett művekben tárgyiasult. Ilyen
például a "Nomád nemzedék. Ifjúság és népművészet Magyarországon 1970-1980"
a Népművelési Intézet kiadásában (1981), vagy a népszerű Magyar Narancsos
sorozatot tartalmazó "Pesti Presszók" (1992), illetőleg a válogatott
írásait egybegyűjtő emlékkötet, a "Városkapu" (2001).
Közismert volt gyűjtő-értékmentő szenvedélye is; minden tárgyi, írásos
és képes emléket fontos kordokumentumnak tartott. Gyűjteményeinek java
része közintézményekbe került. 1995-1996 során leveleit, levelezőlapjait
és fényképeit a Nemzeti Múzeum, XIX. századi fotógyűjteményét a Néprajzi
Múzeum, a korabeli formatervezést reprezentáló technikai eszközeit az Országos
Műszaki Múzeum, könyvei zömét a Lónyay utcai Református Gimnázium, kávéházi
és presszós fotó- és kéziratanyagát a Magyar Kávéház Alapítvány vette át.
"Nomád újságok és fotók" témájú hagyatékának gondozását az
örökösök a "Selyemgombolyító"-ra bízták, így került a 18 doboznyi
cikk-, aprónyomtatvány- és fényképgyűjtemény 1996. március 6-án a Kulturális
Innovációs Alapítvány Könyvtárába. Bodor Ferencet szoros szálak fűzték
a Selyemgombolyítóhoz. Az épületben működő alapítvány könyvtárának létrehozója
és korábbi fenntartója, a Közművelődési Információs Intézet (kezdetben:
Népművészeti és Közművelődési Információs és Módszertani Központ) a Fiatal
Népművészek Stúdiójából nőtt ki. Ez a műhely fogta egybe a hetvenes
években kibontakozott hazai ifjúsági népművészeti mozgalmat. E kornak
állított emléket a mozgalom autentikus résztvevőjeként és szervezőjeként Bodor
Ferenc, az általa szerkesztett "Nomád nemzedék" című, a stúdió
gondozásában megjelent, mára már legendássá vált emblematikus dokumentumkötettel.
Kapcsolata a Fiatal Népművészek Stúdiója körül szerveződött szellemi műhellyel
az intézmény megszűnte-átalakulása után sem szakadt meg. A nyolcvanas évek
útkeresése nyomán a Kulturális Innovációs Alapítvány égisze alatt e kör által
1992-ben létrehozott Ökotáj c. folyóirat egyik megálmodója, ötletgazdája,
s korai haláláig szerkesztőségi
tagja volt.
A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtárához került hagyaték érdemi
feltárásának első lépése Bodor Ferenc "Nomád nemzedék"-es gyűjteményének
felleltározása s a jegyzék közkinccsé tétele a világhálón. A tételes katalógus
létrejöttét és internetes megjelenítését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.
A hagyaték mintegy 1800 képet (fénykép, dia, csíkmásolat, nézőkép, negatív
csík), több mint 700 nyomtatott dokumentumot (újság, újságcikk-kivágat,
meghívó, szórólap, belépőjegy, programfüzet, katalógus, plakát) és 370
oldal gépelt kéziratot foglal magában. E sokrétű dokumentáció minden helybeni
kutatónak szabadon rendelkezésére áll.
Egyúttal megkezdtük a dokumentumok egy részének (fényképek, negatívok, diák) digitalizálását.
Az elsőként elkészült képeket (a 6. számú dossziéból) elhelyeztük a
világhálón is. Kérjük az oldal látogatóit, tekintsék meg a képeket és segítsék feltáró munkánkat
a felirat nélküli képek (a helyszín, a résztvevők, az esemény, a felvétel készítője) beazonosításában.
Jelezzék azt is, ha érdekeltként valamilyen (pl. szerzői, személyiségi jogi) okból nem járulnak hozzá
a beolvasott kép világhálón történt megjelenítéséhez; ez esetben az illető képet levesszük az
oldalról.
|